Budapest XVII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rákosmente szócikkből átirányítva)
Budapest XVII. kerülete
Waterwork in Main Square, Rákoskeresztúr.JPG
Szökőkút a Fő téren
Budapest XVII. kerülete címere
Budapest XVII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Rákosmente
Közigazgatás
Városrészek Akadémiaújtelep
Madárdomb
Rákoscsaba
Rákoscsaba-Újtelep
Rákoshegy
Rákoskeresztúr
Rákoskert
Rákosliget
Régiakadémiatelep
[1]
Irányítószám 1171-1174
Polgármester Riz Levente (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 87 356 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 1525 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,83 km²
Elhelyezkedése
Budapest XVII. kerülete (Budapest)
Budapest XVII. kerülete
Budapest XVII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″
Budapest XVII. kerülete weboldala

Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. Közkeletű gúnyneve Rákosborzasztó, Rákosrettenetes, mely a belvárostól való nagy távolságára és a sok Rákos- kezdetű városrésznévre utal. A családi vagy kertes házas jellegű kerület lakossága az 1970-es80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve bővültek a már meglévők.

Fekvése, földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő stb.).

A főváros legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja.

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, az Erdő-hegy is itt található Rákoskert és Rákoscsaba legkeletibb lakóházas találkozásánál, a Pesti út mentén. Magassága 241 méter (a Gellért-hegy 235 méteres).

A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Liszt Ferenc repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták.

A Rákos-patak, melytől az egész környék neve ered, mára szinte végig kibetonozott mederrel rendelkezik a fővárosban

A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötődést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.

A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 augusztus 29-én.

Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berky Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.

Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.

A városiasodás az 1970-es évek végének nagy panelépítési programjaival indult, az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas panel-lakótelepeket húztak. Az 19801989 között 7700 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Ezzel drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottságot. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrész Alapítás éve Lakosság (2001)[3] Megjegyzés
Akadémiaújtelep 1950-es évek eleje 2895 Nagy-Budapest létrejötte után kezdték felparcellázni és beépíteni
Madárdomb 1984. 3595 1993 óta különálló városrész, addig Rákoskeresztúr egyik „alrésze” volt
Rákoscsaba 1067. (első említés) 13 487 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Rákoscsaba-Újtelep 1925. 11 029 sohasem volt önálló település, csak különálló városrész, az is csak 1990 óta (addig Rákoscsabához sorolták)
Rákoshegy 1892. 9799 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Rákoskeresztúr 1265. (első említés) 26 843 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták. Rákoscsaba, ~Újtelep és Rákoskert kivételével minden más kerületrész kezdetben hozzá tartozott, tőle nyerte el függetlenségét, vagy különálló kerületrészi minőségét (1950 után)
Rákoskert 1933. 7639 területe Rákoscsabához tartozott, míg Budapest része nem lett
Rákosliget 1896. 3538 önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták
Régiakadémiatelep 1930-as évek 1164 Rákoskeresztúr külterületi része volt, mikor Budapesthez csatolták

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület központját, melyet a helyiek döntő többsége Elágazásként, vagy röviden Elágként emleget az Örs vezér terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)–Bökényföldi út–Cinkotai úton át vagy a Fehér út–Élessarok–Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) vagy esetleg az azt elkerülő Kerepesi út–Keresztúri út–Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, késő délután az ellenkező irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel felől a Péceli út, Maglód felől a Pesti út, Ecser felől a Zrínyi utca–Pesti út útvonal visz be a kerületközpontba.

Rákoskeresztúr felújított városközpontja, a Fő tér

Az M0-ás keleti szektorának átadásáig a Pesti út rákoskeresztúri szakaszának kivételével kizárólag 1×1 sávos utakkal rendelkező Rákosmentén zúdult keresztül Budapest keleti agglomerációjának szinte teljes forgalma. Bár a gépjárműforgalom a belső-pesti utakhoz hasonlóan itt is csökkent, a szűk utcák miatt a forgalmi dugók a reggeli és a délutáni csúcsidőkben még mindig gyakorta előfordulnak, mivel a kerületen belüli főbb utak mind Rákoskeresztúron találkoznak, ahonnét a Pesti út vezet a belváros felé. Erre „válaszul” kezdett a kerület a tömegközlekedés jelentős fejlesztésébe. Távlati tervként a főváros részéről szóba került egy külső pesti körút kiépítése is, amihez 2007-ben építési terv is készült, sőt a fővárosi közgyűlés meg is szavazta az építését teljes hosszában a Soroksári úttól a Nagytarcsai útig (Cinkota). Az építése azonban a felvetődött környezetvédelmi aggályok, illetve pénzhiány, valamint az útvonala körüli viták miatt azóta is várat magára.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV 2008. augusztus végi-szeptember eleji járatátszervezése folytán a kerületben összesen 9%-kal nőtt a BKV járatok kapacitása és „kínálata”. Az Örs vezér tere és Rákoskeresztúr városközpont, valamint a városközpont és a kerület egyes részei között közlekedő járatokat összekapcsolták, így az átszállási kényszert kiváltva immáron minden kerületrésznek közvetlen kapcsolata van a kettes (piros) metróval (Örs vezér tere), vagy a hármas (kék) metróval (Kőbánya-Kispest) és kerületen belüli közlekedés is könnyebbé vált. Az így funkcióját vesztett buszvégállomás helyére az önkormányzat Rákosmente új városközpontját alakította ki, melyet 2011. május 1-jén adtak át.[4]

A decentralizált buszközlekedés számára 2010-ben elkezdték kiépíteni Budapest leghosszabb, mintegy 10,5 km hosszú buszkorridorját Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere között. Az 1,2 milliárd forintos beruházás 80%-át uniós források állják majd, a fennmaradó összeget a főváros biztosítja.[5]

Vasúton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákoskert vasútállomás[6]

A kerület északi részein halad keresztül a 80a, azaz az Budapest–Hatvan, a déli részen pedig a 120a, vagyis a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal.

A kerületben hat vasútállomás található, melyből öt (hatvani vonalon Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert) a Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló személyvonatokkal 15-20 perc alatt elérhető. Mindegyik XVII. kerületi vasúti megálló rendelkezik P+R parkolóval, egyedüliként a budapesti kerületek közül.

A hatodik, rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újra megnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években. Létesítését a hivatásforgalom növekedése hamar indokolttá teheti.

Városi vasúti kapcsolata Budapest többi részével soha nem volt, ez Budapest egyetlen olyan kerülete, ahol a BKV Zrt. vagy annak jogelődjei nem üzemeltettek kötött pályás járművet (villamos, HÉV, metró).

Távolsági közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volán Budapesti keleti agglomerációjában bonyolított forgalmának egy része a Ferihegyi út és a Pesti út sarkán a megszűnt BKV buszpályaudvarral átellenben indul, míg más része csupán megáll itt. Utóbbiak budapesti végállomása többségében az Örs vezér terén, vagy a Stadionok buszpályaudvaron van.

Noha a kerületen két jelentős vasútvonal is áthalad, gyorsvonat legközelebb a X. kerületben található Rákos állomáson áll meg, így néhány késő éjjeli járat kivételével Hatvan, illetve Szolnok a két, Budapesttől legtávolabbi pont, ahová átszállás nélkül utazni lehet.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési képviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014.-ig Budapest XVII. kerületét a budapesti 25. számú egyéni választókerület (a kettő határvonala megegyezett) győztese képviselte az Országgyűlésben. A 2014-es választástól kezdve a XVII. kerület egésze és a X. kerület egy része alkotja a 18. választókerületet.

Riz Levente, 2006 óta Rákosmente polgármestere és 2010–2014 között országgyűlési képviselője
A kerület országgyűlési képviselői [7]
Dunai Mónika (Fidesz)
2014 óta
Riz Levente (Fidesz)
2010-2014
Alexa György (MSZP) 20062010
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) 20022006
Koltai Ildikó (Fidesz) 19982002
Dr. Hoffmann Attila (MSZP) 19941998
Balla Gábor Tamás (MDF) 19901994

Kerületi önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület polgármesterei[8]
Riz Levente (Fidesz)
2006 óta
Dr. Hoffmann Attila (MSZP) 20022006
Devánszkyné dr. Molnár Katalin (MSZP) 19982002
Kátai Péter (SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ) 19941998
Dóczy József (SZDSZ) 19901994

Az 1990. évi önkormányzati választásokat a kerületben az SZDSZ nyerte. A polgármester Dóczy József lett, akit az 1994-es választásokon Kátai Péter SZDSZ-MDF-KDNP-FIDESZ színekben váltott. 1998-ban az SZDSZ-t az MSZP követte; Devánszkyné dr. Molnár Katalin lett a polgármester. Őt 2002-ben dr. Hoffmann Attila követte, akit 2006-ban a jelenleg is hivatalban lévő Riz Levente váltott, aki egyben a kerület első jobboldali vezetője.

A képviselő-testület összetétele 2010 októberében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület városháza Rákoskeresztúron

A 2010-es önkormányzati választáson megválasztandó képviselő-testület létszáma az új törvények értelmében a korábbi 29-ről 21-re csökkent: 14 képviselőt egyéni választókerületekben, 6-ot a jelölő szervezetek kompenzációs listái alapján választottak meg, a polgármestert pedig közvetlenül a kerület valamennyi választója. Az összes egyéni választókerületet a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerték, a kompenzációs mandátumok közül hármat az MSZP, kettőt az Itthon Rákosmentén Egyesület, egyet pedig a Jobbik nyert el.[9] A polgármester a kerületet 2006 óta irányító Riz Levente lett, aki országos viszonylatban is az egyik legnagyobb arányú győzelmet aratta[forrás?] közel 70%-os (69,53%) eredményével.

Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Riz Levente Fidesz-KDNP
20 420
69,53%
Hrutka Zsolt MSZP
5 575
18,98%
Fachet Gergő Itthon Rákosmentén Egyesület (IRE)
1 818
6,19%
Nótin Tamás Jobbik Magyarországért Mozgalom
1 555
5,29%

A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

    Lista Képviselők A képviselő-testület összetétele
  Fidesz-KDNP 14                            
  MSZP 3                            
  IRE 2                            
  Jobbik 1                        

A képviselő-testület összetétele 2014 októberében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületnek egy kamaraszínháza van, a Gózon Gyula Kamaraszínház, valamint egy színháza, kulturális központja a Vigyázó Sándor Művelődési Ház (régi Dózsa), míg mozi legközelebb csak a Sugár üzletközpontban, az Örs vezér terén található, mivel a rendszerváltást követő években az összes kerületi mozit bezárták: a rákoshegyi Jókai mozi épületében lakásokat alakítottak ki, a keresztúri Újvilág már a 70-es években a Dózsa művelődési házban működött, korábbi épületét lebontották a lakótelep építésekor, egyedül a rákosligeti Maros mozi maradt meg, amit végül 1992-ben zártak be. A Maros mozit kerületi önkéntesek 2009-ben kitakarították, 2010-ben megtörtént az épület belső felújítása, hogy a jövőben újra megnyithasson a mozi, helyet adva filmvetítéseknek, kiállításoknak, az épület emeletén pedig civil szervezetek székhelyének.

Minden városrész rendelkezik saját művelődési házzal, a kulturális események is ezekbe összpontosulnak, s a különböző koncerteket, fesztiválokat is általában ezekben és környezetükben tartják, vagy valamelyik közeli sportpályán, esetleg játszótéren.

A kerület természeti nevezetességei közé tartozik a Merzse-mocsár (természetvédelmi terület), a Rákos-patak, illetve a Naplás-tó Rákosmentére átnyúló környezete. A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, Bartók Béla 1911-1920 közötti otthonául szolgáló épület, ma emlékház, valamint egy Helytörténeti Gyűjtemény az Erdős Renée Házban. Egyéb nevezetességei még a barokk stílusban, 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély, Rákoskeresztúron, melyet mostanában kezdtek fölújítani, illetve a már bezárt egykori Rákoscsabai Strandfürdő, valamint a Bogáti-Hajdú-villa, a „süllyedő kastély”, mely a Loire-völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült egy vizes, süppedős területen. Egyéb nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyt adó Népkert is.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kereszt-templom az azonos nevű téren a Pesti út mentén

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület minden részének van legalább egy saját óvodája és általános iskolája is, melyeken túl, Rákoskeresztúron, egy nyolcévfolyamos gimnázium, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium illetve két összevont általános iskola és gimnázium, a Pál Apostol Katolikus-, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium is működik. Felsőfokú oktatási intézmény nincs Rákosmentén, a leközelebbi ilyen Mátyásföldön van; a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) és tévécsatornája (Rákosmente tv)[1] van. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Helyi Hírek, Helyi Théma, Rákosmenti Miújság, Rákosvidék, Tizenhetedik, stb. A kerület fontosabb online újsága még a Rákosmenti Hírfutár és a Hírmentén.

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres kerületiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A kerület díszpolgárait ld. lejjebb.)

A kerület díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosmente díszpolgárai[10]:

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület testvérvárosai:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1993. (VI. 24.) 873. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. a KSH 2001-es népességszámlálási adatai[halott link], XVII. kerület
  4. Átadták Rákosmente Új Városközpontját, rákosmente.hu Hírek, 2011. május 1.
  5. Buszkorridor épül Budapesten[halott link], Tények (TV2), 2008. szeptember 26. (cikk+videoriport)
  6. Rákoskert vasútállomás épülete (vasutallomasok.hu)
  7. Riz Levente, index, 2010. április 12.
  8. Sokáig azt hitték, hogy a szocialisták soha nem veszíthetnek, Magyar Nemzet Online, 2010. október 2.
  9. Budapest XVII. települési választás eredményei, valasztas.hu, 2010. október 3.
  10. Rákosmente díszpolgárai
  11. ^ a b c Rákosmente testvérvárosai (rákosmente.hu). (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  12. Aláírták a testvérvárosi megállapodást, Hírhozó, XVIII. évf. 11. szám 10. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]