Péli Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péli Tamás
A „Stációk” c. portréfilmben (1988)
A „Stációk” c. portréfilmben (1988)
SzületettPéli Tamás Károly
1948. augusztus 7.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1994. november 22. (46 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMargareth de Lagh
Foglalkozása
  • politikus
  • festőművész
  • író
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1992. június 15. – 1994. november 28.)
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert

A Wikimédia Commons tartalmaz Péli Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Péli Tamás Károly (Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22.) magyarországi cigány festőművész, író, politikus, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

1948-ban született Budapesten nagy hírű muzsikus családban. Apja ötvösmesterként dolgozott, ékszereket, láncokat, érméket készített. Képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és a Holland Királyi Képzőművészeti Akadémia murális szakán végezte. (A szakközépiskola után nem vették fel a főiskolára, egy szerencsés véletlennek köszönhette, hogy kikerült Hollandia művészképzőjébe. Egy holland művészházaspár figyelt fel rá és szerzett neki ösztöndíjat.) A festőiskolával eljutott Törökországba is, ahol a régi görög kultúra és az iszlám művészet remekeivel is megismerkedett. 1970 és 1973 között az amszterdami Szent András Kórház kápolnájának Ó- és Újtestamentumi jeleneteinek ábrázoló üvegablak applikációit, valamint a Spar bank van der Stadt festményeit és fa-, illetve fémszobrait készítette. Diplomamunkája, amely az amszterdami kultúrcentrum román kori kápolnájában található, az Amszterdam Város tanácsa által meghirdetett képzőművészeti pályázaton első díjat kapott. Legjelentősebb monumentális munkája a Holland Képzőművészeti Akadémia falát díszítő pannó, mely közel 50 négyzetméter nagyságú. 1976-tól magyarországi kiállításokon is jelen van. 1982-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából készített Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János tiszteletére egy 12 négyzetméter nagyságú triptichont. 1983. szeptember 24-én került átadásra a Tiszadobi Gyermekváros számára készített Születés-pannó.[3] Ez közel 43 négyzetméter nagyságú alkotás a cigányok magyarországi történetének dokumentatív összefoglalása.

A festészet mellett íróként és közszereplőként is kivette a részét a hazai kulturális és politikai élet alakításából. Nevéhez fűződik egy sokat idézett gondolat: Homlokomon kettős aranypánt van. Az egyik a cigányságom, egyik pedig a magyarságom, és egyikről sem vagyok hajlandó lemondani.[4]

Az 1990-es parlamenti választáson az MSZP országos listáján indult, de akkor nem szerzett mandátumot. Az 1992-ben elhunyt (szintén az MSZP országos listájáról bejutott) Nagy Attila színész halála után azonban Péli Tamás kapta meg Nagy Attila megüresedett parlamenti mandátumát. Az 1994-es parlamenti választáson ismét az MSZP országos listáján indult és mandátumot is nyert, parlamenti munkáját azonban már nem sokáig folytathatta; még abban az évben elhunyt.

A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és beválogatták kilenc olajfestményét a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből.

A Cigány festészet című albumba beválogatott képei[szerkesztés]

  • Kaleidoszkóp (olaj, farost, 80x120 cm, 1990)
  • Ébredés (olaj, farost, 79x60 cm)
  • Mocsári Jézus (olaj, farost, 65x85 cm, 1990)
  • Bikafej (olaj, farost, 40x50 cm, 1990)
  • Kisebbségben (olaj, farost, 80x100 cm , 1989)
  • Évszakok - Nyár (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Tavasz (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Ősz (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Tél (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)[5]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Péli Tamás emléktáblája Budapesten

Csoportos[szerkesztés]

  • 1972 – Modern Galerie, Köln
  • 1980 – Fondation de Károlyi, Vance (FR)
  • 1985Conciergerie, Párizs
  • 199135 éves a Rátkai Klub, Rátkai Klub, Budapest
  • 1991Roma Képzőművészek, Rátkai Klub, Budapest
  • 1994A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Képzőművészeinek I. Országos Kiállítása, Német Művelődési Központ, Baja

Egyéni[szerkesztés]

Könyv[szerkesztés]

  • Parlamenti jegyzetek, 1992-93; Baloldali Ifjúsági Társulás, Bp., 1993 (grafikák)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Ferencváros díszpolgára (2001.)[6]

Válogatott irodalom[szerkesztés]

Péli Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1.
  • Kovács J.: Péli Tamásról, Új Írás, 1982/2.
  • Murányi G.: Hát kinek a barátja vagy te?, Valóság, 1982/4.
  • Tamási Orosz J.: A láttatás ereje. Péli Tamás tárlata, Új Szemle, 1988
  • Kovács J.: Egzotikus vadállatok voltunk, Kritika, 1990/12.
  • Murányi G.: Idetelepített kalózok vagyunk, Köztársaság, 1992/26.
  • Péli Tamás: Országgyűlési jegyzetek (Péli Tamás 99 rajza), Budapest, 1993
  • Kerékgyártó I.: Mestereim, bátorítóim az indulásban, Közös Út - Kethano Drom, 1995/3.
  • Romane poetongi antologia (szerk.: Choli-Daróczi J., illusztrációk: Péli Tamás, Szentandrássy István, Gyügyi Ödön)
  • Kovács J.: Dokumentumok Péli Tamásról, Lungo Drom, 1996/5., 6., 7-8.
  • Kerékgyártó Istvánː Péli Tamás, 1948–1994; Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány, Bp., 2005

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Pethes Mária: Zenekar : [regény]. Agárd; Alkotó Ház, 2013. 331 p. ill.