Pálosvörösmart

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálosvörösmart
Pálosvörösmart címere
Pálosvörösmart címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterBodócs Attila (független)[1]
Irányítószám3261
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség578 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség106,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület5,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 19° 59′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 19° 59′ 53″
Pálosvörösmart (Heves vármegye)
Pálosvörösmart
Pálosvörösmart
Pozíció Heves vármegye térképén
Pálosvörösmart weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálosvörösmart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pálosvörösmart község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban. 584 hektáros kiterjedésével a vármegye harmadik legkisebb közigazgatási területű települése.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől északkeletre és Abasártól északra, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében található.

Csak közúton érhető el, Abasár vagy Mátrafüred érintésével, a 2419-es úton.

Története[szerkesztés]

A település az Aba nemzetség ősi birtoka, amely e nemzetség Csobánka ágának jutott.

1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. 1356-ban az itteni pálosok Benén kaptak birtokrészeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerték adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinci és Varsány fele részét kapták. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló adott ki számukra védlevelet. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt. A köztársasági elnök 2003. július 1-jei határozata[4] alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1950 és 2006 között Pálosvörösmart közigazgatásilag Abasárhoz tartozott, csak azóta újra önálló település.

  • 2006–2010: Dobróka László (független)[5]
  • 2010–2014: Dobróka László (független)[6]
  • 2014–2016: Bakos Gáborné (független)[7]
  • 2016–2019: Dr. Bene-Sinkó Beáta (független)[8]
  • 2019-től: Bodócs Attila (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.[9] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[8]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
651
644
642
566
590
578
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,3% (28,7% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 6,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 11,4% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1893-ban épült.
  • Mária park
  • A település külterületén helyezkedik el a Hollókő nevű szikla, amely az alpinisták kedvenc sziklamászó helye.

Képek[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Mária-park
    Mária-park
  • Mária-park
    Mária-park

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Pálosveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ 114/2003. (VII. 1.) KE határozat Pálosvörösmart községgé nyilvánításáról
  5. ↑ Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  7. ↑ Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  8. ↑ a b Pálosvörösmart települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  9. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  10. ↑ Pálosvörösmart Helységnévtár
  11. ↑ Pálosvörösmart Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pálosvörösmart&oldid=26898915”