Pozzuoli

	Pozzuoli
	Pozzuoli látképe
	; Pozzuoli címere
	; Pozzuoli címere
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Nápoly (NA)
Frazionék	Arco Felice, Campana Annunziata, Cuma, Licola Centro, Licola Lido, Lucrino, Montenuovo, Monterusciello, Pisciarelli, Toiano
Polgármester	Vincenzo Figliolia (2012-től)
Védőszent	Pozzuoli Szent Proculus
Hivatalos ünnep	védőszent-fesztivál (november 16.)
Irányítószám	80078, 80014, 80125
Körzethívószám	081
Forgalmi rendszám	NA
Testvérvárosok	Lista Benevento; Ájiosz Dimítriosz; Szczecin; Tarragona; Jalta;
	Népesség
Teljes népesség	76 331 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1832 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	28 m
Terület	43 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 40° 49′ 23″, k. h. 14° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 40° 49′ 23″, k. h. 14° 07′ 20″
	Elhelyezkedése Nápoly térképén
	Pozzuoli weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pozzuoli témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pozzuoli város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében. A város a Pozzuoli egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése[szerkesztés]

A Campi Flegrei területén fekszik, az azonos nevű öböl partján. Határai: Bacoli, Giugliano in Campania, Nápoly és Quarto.

Története[szerkesztés]

Kezdetben görög gyarmatváros volt Dicaearchia néven. Az ókori rómaiak Puteoli névre keresztelték át. Mind a görög, mind a római település, korának fontos városa volt. A rómaiak Kr. e. 194-ben hozták létre itt saját kolóniájukat. A város neve latinul kutacskát jelent és a környéken található számos hévíz-feltörésre utal. Itt horgonyoztak le a birodalom különböző részeiről érkező, gabonával megrakott hajók. Kikötője volt egész Campania felix fő áruátrakóhelye, beleértve a fújt üveget, a mozaiklapokat, a kovácsolt vasat és a márványt. A közeli Misenum a római hadihajók, a korabeli világ legnagyobb flottájának fő bázisa volt.

A hagyomány szerint Rómába utazva Pál apostol itt ért partot hajóútja után, hét napig itt időzött (Apostolok cselekedetei, 28:13, 14), majd útitársaival együtt a Via Appián indult el Rómába.

Puteoli volt a színhelye 37-ben Caligula híres „tréfájának”. Hajókból három kilométeresnél hosszabb pontonhidat építtetett Puteolitól a szomszédos Baiaeig és átlovagolt rajta, hogy beteljesítse a jóslatot, miszerint nincs több esélye császárrá válni, mint arra, hogy átlovagoljon a baiaei öblön.

A város védőszentje Szent Proculus, aki itt halt mártírhalált a 4. században társaival. A hagyomány szerint a város címerében található hét sasfej a hét vértanút jelképezi. Szent Proculus ünnepnapja november 16. A szent szeretetteljes helyi beceneve 'u pisciasotto („nadrágpisilő”), mert ünnepnapján gyakran esik az eső. A pozzuoliak május második vasárnapján is a szent napját ünnepelik.

1982 augusztusa és 1984 decembere között a város földrengések és bradiszeizmikus (függőleges) földmozgások százait szenvedte el, amelyek a csúcspontjukat 1983. október 4-én érték el. Nyolcezer épület szenvedett károkat és 36 ezer embert kellett kiköltöztetni, sokukat véglegesen. A tengerfenék majdnem két métert emelkedett és így a Pozzuoli-öböl alkalmatlanná vált a nagyobb hajók fogadására.

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Fő látnivalói[szerkesztés]

A község területéhez tartozik az ókori Puteoli mellett, az ókori Cumae területének is nagy része.

ókori régészeti emlékek:
az ókori Puteoli emlékei:
- Serapeum – a város jelképe, római kori építmény maradványa. Nevét az 1750-ben itt talált Szerápisz szobor után kapta. Jellegzetessége három afrikai márványoszlop, amelyek a partszakasz süllyedő-emelkedő mozgását bizonyítják. A Kr. e. 1. században épültek, majd az egész területtel együtt a víz alá kerültek. Ezt a rajtuk levő sötét sáv bizonyítja, amelyet a tengervíz és a fúrókagylók nyoma okozott. A 19. század utolsó évtizedeiben ismét teljesen szárazra kerültek.
- Amphitheatrum Flavium – a harmadik legnagyobb amfiteátrum Olaszország területén a római Colosseum és a capuai mögött. Vespasianus és Titus császárok uralkodása idején épült és 20 000 néző befogadására volt képes. Ellipszis alakú, 147×117 m kiterjedésű, ebből a viadaltér mérete 72×42 m.
- Római kori régészeti emlékek – a város területén rengeteg római kori régészeti emléket hoztak a felszínre a különféle építkezések során: fórum, Apollón temploma, nekropoliszok stb.
- Kis amfiteátrum – ez volt a város második amfiteátruma. Ellipszis alakú volt: 130×95 m. A Pozzuoli-Nápoly vasútvonal építése során nagy részét elbontották.
- Arco Felice - egy 20 méter magas, 6 méter széles római kori kapuszerű ív a Pozzuoli-Cumae út mentén.
az ókori Cumae emlékei:
- Grotta di Cocceio - egy ókori föld alatti alagút, mely összeköti Cumae városát az Avernói-tóval.
- Akropolisz - az ókori város központja, legnagyobb épülete a Zeusz-templom volt.
- Apollón-templom
- Szibülla-szentély
középkori építmények:
- Pozzuoli dóm – római templomból alakították át a 11. század során, majd a 17. században barokkosították.
természeti látnivalók:
- Solfatara – egy kialudt vulkán krátere aktív fumarolákkal és iszapvulkánokkal.
- Avernói-tó – Vergilius szerint ezen tó mellett volt a Pokol egyik bejárata. Neve görög eredetű és jelentése madarak nélküli terület, ami a kénes gázszivárgásoknak tulajdonítható. A tóhoz közel volt a küméi szibilla barlangja, akihez az ókor során rengetegen elzarándokoltak jövendőmondásért.
- Lucrinói-tó – szintén pokoli helyként ismerték a kénes szivárgások miatt. Hadrianus császár idejében közkedvelt üdülőhely volt. 37-ben Marcus Vipsanius Agrippa mesterséges csatornákkal kötötte össze a két tavat a tengerrel, hogy létrehozza a Portus Julius nevű hatalmas katonai kikötőt.
- Monte Nuovo – a 140 m magas domb 1538-ban egy vulkáni kitörés során keletkezett, néhány nap alatt.
- Grotta del Cane

Híres pozzuoliak[szerkesztés]

Itt halt meg a római diktátor Lucius Cornelius Sulla, villájában.
Itt halt meg Giovanni Battista Pergolesi zeneszerző a kapucinusok kolostorában.
Itt született Sophia Loren színésznő, aki 2005-ben vette át Pozzuoli tiszteletbeli polgára címet.

Közlekedés[szerkesztés]

Könnyen megközelíthető vonattal Nápolyból: a Ferrovia Cumana és a 2-es metró vonalán. Rendszeres kompjárat indul a városból Procida és Ischia szigetekre.

Testvérvárosok[szerkesztés]

– Agiosz Dimitriosz, Athén egyik külvárosa

Irodalom[szerkesztés]

Paolo Amalfitano és mások, I Campi Flegrei, Velence 1990
Piero Alfredo Gianfrotta, Fabio Maniscalco (eds.), Forma Maris. Forum Internazionale di Archeologia Subacquea, Puteoli 1998
Puteoli. Studi di Storia Romana