Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal
| Pusztaszabolcs–Dunaújváros– Paks vasútvonal |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pusztaszabolcs felvételi épülete
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 42 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 79 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros között 25 kV, 50 Hz ~ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 100 / 60 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú villamosított vasútvonala. A Mezőfalva – Rétszilas közötti 43-as számú vasútvonal tulajdonképpen a 42-es számú vonal kiegészítése Rétszilas irányába.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Fehér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként.[2] A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.
Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé, ezt azonban a Duna partoldalának megerősítési munkáinak hatalmas költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a veszélyes partoldal miatt került a településtől viszonylag távolra.
A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.
1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. Az vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra, a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás állomásokat áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét hosszú bevágásokkal és töltésekkel kiváltva vezették át a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás mintegy 2 km-rel délebbre épült meg. Az vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.
1954. január 14-én adták át a tehermentesítő Mezőfalva - Rétszilas vonalat, hogy az új vasműhöz a Komlóról érkező szenet ne kelljen kerülőúton, Pusztaszabolcson keresztül szállítani. A 42-es vonal Sztálinváros - Mezőfalva közötti szakaszát teljesen új nyomvonalra építették, így Nagyvenyim község határában megszűnt a vasút, vele együtt az ott működő megálló-rakodóhely. Az új vasúti pálya a külterületi lakotthelynek számító Újvenyim határában haladt el, nyilvánvalóan fontosabb volt a komlói szén útjának lerövidítése, mint az akkor még alacsony lélekszámú kisközség közvetlen vasúti kapcsolatának biztosítása. Az új szakasz dél felől csatlakozott Sztálinváros vasútállomásához. A vasútépítési munkák, valamint Nagykarácsony felső, Nagykarácsony, Alap és Rétszilas alsó új felvételi épületei 1953. szeptember 15-ére készültek el. A tehermentesítő vasútvonal Rétszilason csatlakozik a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalhoz.
A Paksi atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet a város északi részén. A régi végállomást 1985-ös megnyitással vasúti múzeumnak rendezték be.
A Pusztaszabolcs - Dunaújváros szakaszt 1983 -ban villamosították, szeptember 5-én indult meg a villamosüzem. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt mindmáig nem valósult meg.
Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt, az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.
A Dunaföldvári híd felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az új elkerülőút.
Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. Az addig itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.
Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. Később az épület maradéka is elbontásra került.
[szerkesztés] A pálya
A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.
Pusztaszabolcson a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. A felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.
A Dunaújváros-Rétszilas közötti vonalszakasz nem villamosított, a vonatok állomástávolságban közlekednek, a jelzők karos alakjelzők, az útátjárókban automata fénysorompók üzemelnek. A pálya hézagnélküli, vasbetonaljas. A szakaszon a legkisebb ívsugár 500 méter és a legnagyobb emelkedő 6.98 ezrelék.
Mezőfalva elágazástól Paks végállomásig szintén állomástávú közlekedés van. Az állomások jelzői alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti. A felépítmény hagyományos, szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljas. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.
[szerkesztés] Lassan bejárandó pályarészek
A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva között 100 km/h, Mezőfalvától 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:
- 0-5 szelvény között 60 km/h
- 5-18 szelvények között ívviszony miatt 80 km/h
- az 50-54 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a Paks felől érkező (páratlan számú) vonatoknak 60 km/h
- Adony előtt a 75-76 szelvényközben siklás okozta pályaállapotok miatt 60 km/h
- Rácalmás állomás előtt a 187-190 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
- Rácalmás és Dunaújváros között pályaállapotok miatt a 200-227 szelvények között 80 km/h, 227-233 szelvények között 60 km/h, a 233-245 szelvények között 80 km/h
- Dunaújváros előtt a 277-280 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
- Dunaújváros előtt a a 279-289 szelvények között, ívviszony miatt 90 km/h
- Előszállás után, a régi barotai iparvágány-kiágazás őrizetlen nyíltvonali kitérője 20 km/h sebességgel közelíthető meg
- Dunaföldvár után az 553-569 szelvények között, rálátás hiánya és pályaállapotok miatt 20 km/h, illetve 40 km/h
[szerkesztés] Forgalom
- Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
- Pusztaszabolcs és Dunaújváros között helyi személyforgalom is van, a járatok egy része továbbhalad Rétszilason keresztül Cece, Simontornya felé.
- Paksra csekély, de rendszeres teherforgalom főleg a atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
[szerkesztés] Vontatójárművek
[szerkesztés] Személyszállítás
Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat MÁV V43-as mozdonyok továbbítják, illetve újabban megjelentek a Stadler FLIRT motorvonatai a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros távolsági viszonylatban. A helyi személyforgalomban korszerűsített Bzmot motorvonatok közlekednek.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
[szerkesztés] Teherszállítás
A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, a helyi tolatós teherforgalmat korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a tolatós tehervonatokat szabad M62-es híján M43-as mozdonyok vontatják.
[szerkesztés] A vasútvonal jövőbeni kilátásai
A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Habár nincs tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.
[szerkesztés] Források
- ^ a b A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 271. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
|
|||||||||||||
