Magyar kökörcsin
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Magyar kökörcsin terméságazata
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Soó | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
A magyar kökörcsin újabban önálló fajként (Pulsatilla flavescens, P. hungarica), korábban a réti kökörcsin alfajaként (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) számon tartott, Magyarországon bennszülött növény. Alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul.[1][2] Fokozottan védett. A faj szerepel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének II. mellékletében.
Élőhelye[szerkesztés]
Homoki gyepek és homoki tölgyesek.
Termőhelyeit a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében a gazdasági tevékenység súlyosan károsította. A beszántás, az inváziós fajok előretörése, az erdőtelepítés, a helytelen gyep- és erdőgazdálkodás miatt sok régebb óta ismert állománya csökkent vagy kipusztult. A növény bennszülött volta miatt fennmaradása a magyar természetvédelmen múlik; a rá vonatkozó fajmegőrzési terv, és a fennmaradása érdekében eddig is végzett munkák a kiemelkedően fontos feladatok közé tartoznak. A fő veszélyek az élőhelyek átalakulása, megszűnése, néhol a beltenyészet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Tuba Zoltán a botanikus (1951–2009). kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források[szerkesztés]
- Lesku Balázs: Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) (pdf). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal. (Hozzáférés: 2013. június 17.)
