Puerto Rico állatvilága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kokibéka (Eleutherodactylus coqui) a legismertebb Puerto Ricó-i állatfaj.

Puerto Rico állatvilága nem olyan gazdag, mint a szigetvilág más szigeteié, ott nagy az endemikus fajok száma, és kicsi, elferdült taxonómiai diverzitás.[1] A denevérek az egyetlen fennmaradt szárazföldi emlős taxon. Más emlősöket az ember hurcolt be, ilyenek macskák, kecskék, juhok, a jávai mongúz, és elszabadult majmok. A tengeri emlősök a delfinek, a lamantinok és a bálnák. 349 madárfajából 120 szaporodik Puerto Ricón, 47,5%-uk véletlen vagy ritka. A legismertebb Puerto Ricó-i állatfaj a kokibéka, kistestű endemikus békafaj, és 86 fajból áll Puerto Rico herpetofaunája. Néhány édesvízi halfaj őshonos Puerto Ricón, egyes fajokat az ember telepített be. Gerinctelen faunája szegény, de változatos.

A Puerto Ricótól nyugatra található Mona-szigeten kaktuszokkal és erdőkkel gazdagon benőtt egykori kalózsziget mára mesebeli üdülőparadicsommá vált, különleges növény- és állatvilágának köszönhetően pedig a természetbúvárok és a cserkészcsapatok egyik legkedveltebb úti célja - a hispaniolai orrszarvú leguán (Cyclura cornuta) egyik alfaja a mona-szigeti orrszarvú leguán (Cyclura cornuta stejnegeri) például kizárólag a Föld ezen pontján található meg.

Az első emberek mintegy 4000 évvel ezelőtt érkeztek, nagyobb mértében az európaiak több mint 500 évvel ezelőtt jelentős hatással voltak Puerto Rico állatvilágával.[2] Vadászat, élőhelyek pusztítása és a betelepített állatfajok okozták a szigetcsoport állatvilága kihalását. A Puerto Ricó-i amazont a 20. század második felében kezdték megmenteni a kihalástól. Az IUCN szerint 2002-ben 21 veszélyeztetett faj volt Puerto Ricón: kettő emlős, nyolc fészkelő madár, nyolc hüllő és három kétéltűfaj.[3]

A Puerto Ricó-i állatvilág eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puerto Rico földrajzi elhelyezkedése

A karib-lemez, óceáni tektonikus lemez, hozzátartozik az Antillák összes szigete (kivéve Kuba) köztük Puerto Rico is, ez a késő Mezozoikumban alakult ki.[4] Rosen szerint, amikor Dél-Amerika levált Afrikától, egy vulkanikus szigetcsoport a "Proto-Antillák" alakultak ki. Később eloszlott a mai Nagy- és Kis-Antillákra, mert egy új törésvonal a "Proto-Antillák".[5] Geológiailag Puerto Rico fiatal, 135 millió évvel ezelőtt alakult ki.

A feltételezett Gaarlandia (a Nagy-Antillák angol neve (Greater Antilles) + Madár Gerinc Föld) földhíd 30-35 millió évvel ezelőtt létezhetett az Andokkal volt kapcsolatban, Gaarlandiához tartozhatott a mai Nagy-Antillák három szigete (Kuba, Hispaniola, Puerto Rico). Egy magyar botanikus, Borhidi Attila feltételezte Gaarlandia létezését, az Antillák növényvilága többnyire andesi eredetű, Gaarlandián nem csak a növények, még az állatok is átjuthattak.

A Puerto Rico-i fauna legutóbb mintegy 10 000 évvel ezelőtt ment át nagyobb szabású változáson a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedés és az ehhez járuló éghajlati változások következményeként. Puerto Rico száraz, szavannás éghajlatának a napjainkban is látható párás, erdőkkel borított állapotáig történő átalakulása tömeges kihalást eredményezett, különösen a gerinces fajok körében. Akkoriban a Puerto Rico-pad — ez az összefüggő földterület, mely hajdan magába foglalta a Puerto Rico szigetcsoportot (kivéve Mona, Monito és Desecheo szigeteket) és a Virgin-szigeteket (St. Croix kivételével) — elkülönült a szárazföldtől. A Puerto Rico-pad soha nem állt kapcsolatban a tőle keletre fekvő legközelebbi szárazulattal, St. Maartennel.

Emlősök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sajnos már kihalt Nesophontes edithae egy Puerto Ricó-i rovarevő volt.

A szigeten már az őshonos szárazföldi emlősök kipusztultak, például a Nesophontes edithae, a Puerto Ricó-i hutia (Isolobodon portoricensis) és a tüskéspatkányfélék (Echimyidae) család néhány faja (Heteropsomys antillensis, Heteropsomys insulans, Puertoricomys corozalus) és egy kihalt antillai rágcsálócsalád a Heptaxodontidae egy faja a Elasmodontomys obliquus. A szigeten fennmaradtak a denevérek, ezek a nagy nyúlszájú denevér, az antillai szellemdenevér, a Parnell bajszos denevére, a kormos bajuszos denevér, a jamaicai gyümölcsdenevér, az antillai gyümölcsdenevér, a barna virágdenevér, Leach denevére, a piros gyümölcsdenevér, a barna késeidenevér, a vörös szőrösfarkú-denevér, a vörös szőrösfarkú-denevér, a pallas-szelindekdenevér, és a mexikói szelindekdenevér. A Puerto Ricó-i hutia valójában Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság) szigetén volt őshonos, a Taíno indiánok telepítették be Puerto Rico szigetére. A Puerto-Ricó-i vizek gyengéd óriása a karibi manátusz (Trichechus manatus). A hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) téli szaporodó helye az északi félgömbön van, még a Karib-tengerben is szaporodik.

A rhesusmajom (Macaca mulatta) Puerto Ricó-ban betelepített állat.

Élnek itt betelepített emlősök, mint például a jávai mongúz (Herpestes javanicus) melyet azért telepítették be, hogy a cukornád ültetvényeken a patkányokat kiirtsa. Ez a faj elszaporodott és mára már a helyi állatvilágot fenyegeti. A rhesus majmot (Macaca mulatta) kutatási célokból telepítették be a szigetre. A rhesus majmok ellopják a fehérhasú szulák tojásait és ezért jelentenek veszélyt más fajokra.

Madarak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A puerto ricói todi (Todus mexicanus) a todifélék (Todidae) puerto-ricói faja.

A szigeten 349 madárfaj honos Puerto Ricón, közülük 18 faj endemikus. A sziget endemikus madarai például a nagy mangókolibri (Anthracothorax viridis), a sárgavállú csiröge (Agelaius xanthomus), a Puerto Ricó-i gyíkászkakukk (Coccyzus vieilloti) és a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata). A csíkos karvaly is megtalálható Puerto Ricón, a karibi flamingó (Phoenicopterus ruber) nem állandó madár Puerto Ricó-n. A todifélék a legkezdetlegesebb madarak a Nyugat-Indiai szigetvilágban, Puerto Ricón egy endemikus faja él a a sárgahasú todi más néven Puerto Ricó-i todi (Todus mexicanus).

A sárgavállú csiröge (Agelaius xanthomus) egy Puerto Rico 18 endemikus madárfaja közül.

Korábban a szigeten megtalálható madárfajok közül több kipusztult: például a Puerto Ricó-i gyöngybagoly (Tyto cavatica), a Puerto Ricó-i karaka (Polyborus latebrosus), a Puerto Ricó-i aratinga (Aratinga chloroptera maugei), a Puerto Ricó-i szalonka (Scolopax anthonyi), a Puerto Ricó-i földigalamb (Geotrygon larva) és az antillai barlang guvat (Nesotrochis debooyi).

Hüllők és kétéltűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puerto Ricón 25 kétéltű- és 61 hüllőfaj honos.

A Puerto Ricó-i karcsúboa (Epicrates inornatus) a legnagyobb Puerto Ricó-i kígyó.
A közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) egy kritikusan veszélyeztetett tengeri hüllő.

Valószínűleg a nyugat-indiai hüllő kládot, valószínűleg partra vetődtek Dél-Amerikából. A sziget őshonos hüllői a Puerto-Ricói karcsúboa (Epicrates inornatus), a hispaniolai orrszarvú leguán (Cyclura cornuta), a Stejneger-ékszerteknős (Trachemys stejnegeri) és a Puerto Ricó-i tarajos anolisz (Ctenonotus cristatellus), a Puerto Ricó-i tarajos anolisz képes változtatni a színét, mint a kaméleon, Puerto Rico leggyakoribb gyíkfaja az élesszájú anolisz (Anolis pulchellus). A pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus) betelepített faj Puerto Ricón.

A Puerto Ricó-i varangy (Bufo lemur) egy endemikus kétéltűfaj Puerto Ricón.

A kokibéka (Eleutherodactylus coqui) magas, vékony „ko-ki” hangzású hívóhangjáról kapta a nevét. Az óriás varangy (Bufo marinus) betelepített faj a szigeten. Őket 1920-ban szándékosan telepítették be Puerto Ricóra a cserebogár kiirtása érdekében. A Puerto Ricó-i varangy (Bufo lemur) egy endemikus, kihalófélben lévő varangyfaj Puerto Ricón.

Halak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér röfögőhal (Haemulon plumieri) az egyik leggyakoribb zátonyhal a Karib-tengerben.

Az első Puerto Rico-i halakkal foglalkozó leírásokat Georges Cuvier és Achille Valenciennes készítette 1828-ban. A szigetről származó példányok alapján 33 fajt írtak le tanulmányaikban. Három élőhely típus van, mangrove, zátony és tengerifűvek találhatóak Puerto Ricón. 677 halfaj él Puerto Ricón. Puerto Rico édesvízi halai közül 30 faj betelepített, amik Afrikában, Dél-Amerikában vagy Észak-Amerika délkeleti részén honosak.

Gerinctelenek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aedes aegypti vitathatatlanul a legismertebb szúnyog Puerto Ricón a dengue-vírust terjeszti.

A gerinctelen fauna a szigeten nagyszámú és gazdag egyedszámmal rendelkezik, de a fajtagazdagsága összehasonlítva más trópusi faunákkal alacsonynak tekinthető. 300 lepkefaj honos Puerto Ricón.

A jávoragancs korall 2006-ban került a veszélyeztetett fajok listájára.

Puerto Rico tengeri gerintelen faunájából 61 szivacsállat, 171 csalánozó, 8 zsinórféreg, 1,176 puhatestű, 129 gyűrűsféreg, 342 rák, 165 tüskésbőrű, 131 mohaállat, 117 kőkorall, 99 bőrkorall és szarukorall, 13 Corallimorpharia és 8 Hydrozoa. A puerto ricó-i korallfajok a szikla csillag korall (Montrastaea annularis), a ujj korall (Porites porites) és a jávoragancs korall (Acropora palmata).

Emberi hatás és természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata).A védelmi erőfeszítések mentették meg a fajt a kihalástól.

A bennszülöttek 4 000 évvel ezelőtt jutottak el a szigetre, az állatoknak a húsát elfogyasztották, a bőrükkel pedig kereskedtek. Az állatvilág számának jelentős csökkenését okozta a 16. században a szigetre érkező európaiak terjeszkedése.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Charles A Woods, Jason H Curtis, Florence E Sergile. Biogeography of the West Indies. CRC (2001). ISBN 0-8493-2001-1 
  2. Caribbean - Human impacts. Biodiversity Hotspots. Conservation International. (Hozzáférés: 2006. szeptember 19.)
  3. Biodiversity and protected areas - Puerto Rico (pdf) pp. 1–2. EarthTrend, 2003. (Hozzáférés: 2006. szeptember 14.)
  4. Martin Meschede and Wolfgang Frisch. „The evolution of the Caribbean Plate and its relation to global plate motion vectors: geometric constraints for an inter-American origin”. Transactions of the Fifteenth Caribbean Geological Conference, 1. o. Hozzáférés ideje: 2006. szeptember 11.  
  5. Rosen, D.E. (1975.). „A vicariance model of Caribbean biogeography”. Systematic Zoology 25 (4), 431–464. o, Kiadó: Society of Systematic Biologists. DOI:10.2307/2412905.  

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fauna of Puerto Rico című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.