Puerto Rico

Estado Libre Asociado de Puerto Rico
Commonwealth of Puerto Rico
Puerto Ricoi Nemzetközösség

Puerto Rico zászlaja

Puerto Rico címere

Nemzeti mottó: Joannes est nomen eius (latin)
Juan es su nombre (spanyol)
John is his name (angol)
(’János az ő neve’)
Nemzeti himnusz: La Borinqueña

Fővárosa

San Juan

é. sz. 18° 29′, ny. h. 66° 8′

Államforma Az Egyesült Államok külbirtoka

Vezetők

Államfő Barack Obama

Kormányzó Luis Fortuño

Hivatalos nyelv spanyol, angol

Népesség

Népszámlálás szerint 3 978 702 fő (2010)^[1] +/-

Népsűrűség 434 fő/km²

GDP 2005

Összes 68 950 millió USD

Egy főre jutó 17 604 USD

Földrajzi adatok

Terület 9 104 km²

Víz 1,6%%

Időzóna AST (UTC-4)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem USA dollár (USD)

Hívószám 1-787

Internet TLD

.pr

Puerto Rico (IPA: [ˌpwertoˈrːiko]) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagja.

Földrajza [szerkesztés]

Puerto Rico elhelyezkedése.

Patillas tengerpartja
El Yunque esőerdeje endemikus élővilággal
Puerto Ricó-i amazon

A szigethez tartoznak még a szomszédos Vieques, Culebra és Mona szigetek is. A szigetország az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.

Nagyobb városai [szerkesztés]

Jelentősebb városai:San Juan (422 665 fő)^[2], Bayamón (209 300 fő), Caguas (91 200 fő), Carolina (172 900 fő), Guaynabo (81 000 fő), Mayagüez (80 900 fő), Ponce (159 400 fő).

Lakosság [szerkesztés]

Etnikai megoszlás: 76,2% fehér (spanyol), 6,9% fekete, 0,3% ázsiai, 0,2% indián (taíno, arawak), 4,4% mesztic vagy kevert és 12% egyéb. A lakosság 98%-a városban él, az átlag életkor 36.8 év és a népesség növekedési rátája 0.27%. A férfiak várható életkilátása 75.15, a nőké 82.57 év.^[3]

Nyelvek [szerkesztés]

A sziget két hivatalos nyelve a spanyol és az angol. A spanyol a többségi nyelv, de szinte kivétel nélkül mindenki beszél angolul is. Az angol nyelv tanítása az általános iskola megkezdésétől a középiskola befejezéséig kötelező. Egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint a lakosság 97,8%-a spanyol anyanyelvű és mindössze 82 000-en tartották magukat angol anyanyelvűnek.

Vallások [szerkesztés]

A sziget lakosságának 85%-a római katolikus, a maradék 15% protestáns vagy egyéb vallású.

Története [szerkesztés]

A sziget körülbelül i. e. 2000 tájától lakott és valószínűleg 1000 körül az Orinoco vidékéről érkeztek azoknak az indiánoknak az ősei, akik Kolumbusz Kristófot fogadták. Az 1000 táján kialakult taino régészeti kultúra fennmaradt az európaiak érkeztéig.

Juan Ponce de León, a sziget konkvisztádora

A taino indián törzs kunyhói

Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki a szigeten, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe.

1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz. A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az Államok közönséges tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A függetlenség pártiak viszont a szavazatok 3-5%-át kapják meg rendszeresen. A politikai státusról tartott ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakói nem akarnak változtatást.

Gazdasága [szerkesztés]

A Bacardi szeszesital-előállító vállalat épületei

Számottevő nyersanyagforrása nincs. Fő gazdasági ágazata az idegenforgalom és a mezőgazdaság. Főleg cukornádat, dohányt, kávét és gyümölcsféléket termesztenek. Ipara elsősorban mezőgazdasági termékeit dolgozza fel.