Pteridin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pteridin
Pteridin - Pteridine.svg
Pteridine-3D-balls.png
IUPAC-név pteridin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 91-18-9
PubChem 1043
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H4N4
Moláris tömeg 132,123 g/mol
Megjelenés halványsárga színű, kristályos
Olvadáspont 140 °C
Oldhatóság (vízben) Hideg vízben közepesen, meleg vízben jól oldódik
Veszélyek
EU osztályozás Nincs besorolva
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A pteridin egy aromás heterociklusos vegyület. Pirazingyűrűvel kondenzált pirimidingyűrűt tartalmaz.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pteridin halványsárga színű kristályos vegyület. Alkoholból lemezek alakjában kristályosítható ki. Hideg vízben közepesen, forró vízben nagyon jól oldódik. A pteridin oldata ultraibolya fénnyel kékesibolya színű fluoreszcenciát mutat. Bázisos tulajdonságú vegyület. Érzékeny forró savakra és lúgokra, sav hatására 2-amino-3-formil pirazinra, lúg hatására 2-aminometilénamino- 3-formil-pirazinra bomlik. A hidroxil- és/vagy aminocsoportokat tartalmazó pteridinszármazékok nehezebben bomlanak savak és lúgok hatására.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pteridin, az alapvegyület a természetben nem fordul elő szabad állapotban, de léteznek biológiailag igen jelentős származékai.

Pteridin-pigmentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pteridinszármazékok közé tartoznak lepkék szárnyában megtalálható egyes fehér, sárga és narancssárga pigmentanyagok. A legelterjedtebb a xantopterin ami más rovarokban (például méhekben, darazsakban), sőt magasabbrendű szervezetekben, például az ember szervezetében is megtalálható sárga pigmentanyag. Elterjedt pigment a fehér színű leukopterin is.

A folsav[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folsav a természetben előforduló fontos pteridinszármazék. A B-vitaminok közé tartozik. Hiánya olyan vérszegénységet okoz, ami B12-vitaminnal nem gyógyítható. A vérszegénység egyes típusainak kezelésére használható. Egyes baktériumok növekedési faktora, a Lactobacillus casei például folsav nélkül nem szaporodik. A folsavat pteroil-glutaminsavank is szokás nevezni szerkezete alapján.

A folsav narancssárga színű, kristályos vegyület.

A riboflavin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A riboflavin is a pteridin származékának tekinthető. Alapváza az alloxazin, benzolgyűrűvel kondenzált pteridinvázat tartalmaz. A riboflavin a B vitaminok közé tartozó vitamin (B2 vitamin). A riboflavin másik neve laktoflavin. A hiánya nyálkahártyák (száj- és toroknyálkahártya) gyulladásával és a szaruhártya elhomályosodásával jár. A csecsemők és a gyermekek növekedése is abbamaradhat B2 vitamin hiányában. B2-avitaminózis csak ritkán fordul elő, mert a riboflavin elterjedt a növény- és az állatvilágban.

A riboflavin egy narancssárga színű, vízben jól oldódó vegyület. A középső gyűrűjéhez egy négyértékű alkohol kapcsolódik (ribitilcsoport).

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4,5-diamino-piridinből forró alkoholos oldatban glioxál hatására pteridin keletkezik. A leukopterin, a pteridin egyik származéka 2,5,5-triamino- 6-hidroxi-pirimidinből állítható elő oxálsavval 90%-os hozamban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, III/1-es kötet
  • Bot György: A szerves kémia alapjai
  • Furka Árpád: Szerves kémia
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]