Pteranodon
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta | ||||||||||||||||||
 Pteranodon sternbergi |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pteranodon témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pteranodon témájú médiaállományokat. |
A pteranodon (görög πτερ- „szárny” és αν-οδων „fogatlan”) az egyik legismertebb őshüllő fajta, repülő hüllő nem, amely a késő kréta kor coniaci, santoni és campaniai korszakaiban élt (89-70 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerikában (a mai Kansasban Alabamában Nebraskában, Wyomingban és Dél-Dakotában).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A Pteranodon az egyik legnagyobb testméretű nem volt a pteroszauruszok rendjében: szárnyainak fesztávolsága átlagosan 7 méter volt (egyes példányoknál elérte a 9 métert is), testtömege 15 kilogramm, fejének hossza a csőre hegyétől a fej végén lévő csonttarajig 1,8 m. Az üreges, levegővel telt csontok csökkentették a testtömeget és megkönnyítették a repülést; könnyű szerkezetű csontváza volt. Szárnya a denevéréhez hasonlóan bőrből volt, amelyet a kéz- és karcsontok feszítenek; ám a Pteranodon szárnyvégét csak egyetlenegy ujj feszítette. A fej végén lévő csonttaraj az állat csőrének súlyát ellensúlyozta. Az állat testét szőr borította. A tüdő mellett légzsákjai is voltak. Az állat meleg vérű volt, ami minden repülő állat létszükséglete, mert energiájukat a táplálékból a lehető leggyorsabban ki kell nyerniük. A Pteranodon agya jól fejlett volt, különösen azok a részek, amelyek a mozgást, látást és egyensúlyozást irányították.
Más pteroszauruszoktó, mint a Rhamphorhynchustól és a Pterodactylustól eltérően a Pteranodonoknak fogatlan állkapcsa volt, a mai madarakhoz hasonlóan.
[szerkesztés] Életmódja
A Pteranodon a sziklás partvidékeket részesítette előnyben. Az állat talán tartós párkapcsolatban élhetett. Tápláléka halakból állt. A Pteranodon a hullámok fölött vitorlázva kutatott a felszín közelében úszkáló halak után; majd lesiklott és hosszú, hegyes csőrével elkapta zsákmányát. Az állat a felszálló légáramlat segítségével szállt fel.
Feltételezik, hogy a Pteranodon gondozta kicsinyeit, meleggel és táplálékkal látta el őket.
Közkeletű tévedés, hogy a pteranodon repülő dinoszaurusz volt: a pteroszauruszok nem tartoztak a dinoszauruszok öregrendjéhez.
[szerkesztés] A populáris kultúrában
A Pteranodon látható egy pillanatra az Elveszett világ: Jurassic Park utolsó jelenetében, és jelentős szerep jut neki a Jurassic Park III-ban, bár itt — a valósággal ellentétben — fogakkal ábrázolják. A Dinotópia filmekben a Pteranodon ragadozóként tűnik fel, ami képes elejteni akár egy Chasmosaurust is.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
