Prudens van Duyse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prudens van Duyse
Prudens van Duyse AMVC 070506.gif
Élete
Született 1804. szeptember 17.
Dendermonde
Elhunyt 1859. november 13. (55 évesen)
Gent
Pályafutása
Jellemző műfajok vers

Prudentius van Duyse vagy másképp Prudens van Duyse (Dendermonde, 1804. szeptember 17.Gent, 1859. november 13.) flamand író.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karrierjét mint közjegyző kezdte, majd jogot hallgatott a Genti Egyetemen. 1836-ban Gent város levéltárosa lett. A De tael is gansch het volk (a nyelv jelenti a népet) szervezet társalapítója, és a flamand mozgalom egyik pionírja volt. Írói munkásságának kezdetén az ún. nemzeti költészetet művelte, de igazi debütálását az 1829-ben írt Lofdicht op e Nederlandsche taal vers jelentette. A legjobb költeményeit a Het klaverblad (1848) és a Nazomer (1859) címmel jelentette meg.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dichtstuk over den heldenmoed der Vlamingen tegen de Fransschen betoond onder het bestuur van den graaf Guy van Dampière (1825)
  • Griekenland, lierzang. Waterloo, kantate (1826)
  • Lofdicht op de Nederlandsche tael (1829)
  • De wanorde en omwenteling op den Vlaemschen zangberg (1830)
  • Gedichten (1831)
  • De Gentsche waterbeul (1839)
  • Vaderlandsche poëzy (1840)
  • Anton Van Dyck, of De reis naar Italië (1841)
  • De spellingsoorlog (1842)
  • Godfried, of De godsdienst op het veld (1842)
  • Natalia (1842)
  • De zang van den Germaanschen slaaf (1848)
  • Het klaverblad. Romancen, legenden, sagen (1848)
  • Gedichtjes voor kinderen (1849)
  • Nieuwe kindergedichten (1849)
  • Verhandeling over den Nederlandschen dichtbouw (1854, 2 volumes)
  • Jacob Van Artevelde (1859)
  • Nagelaten gedichten (1882-1885)
  • Bloemlezing uit zijn dichtwerk (1942)