Provence-Alpes-Côte d’Azur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Provence-Alpes-Côte d'Azur szócikkből átirányítva)
Provence-Alpes-Côte d’Azur
Provence-Alpes-Côte d’Azur zászlaja
Provence-Alpes-Côte d’Azur zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Rang Régió
Székhely Marseille
Megyéi Alpes-de-Haute-Provence (04)
Alpes-Maritimes (06)
Bouches-du-Rhône (13)
Hautes-Alpes (05)
Var (83)
Vaucluse (84)
Elnök Michel Vauzelle
Népesség
Teljes népesség 4 916 069 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 156,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31 400 km²
Időzóna UTC+1
Provence-Alpes-Côte d’Azur map.png
Provence-Alpes-Côte d’Azur régió elhelyezkedése
Provence-Alpes-Côte d’Azur weboldala

Provence-Alpes-Côte d’Azur (PACA) (okcitánul Provença-Alps-Còsta d'Azur) Franciaország egyik régiója, amelyet délről Monaco és a Földközi-tenger, keletről Olaszország, északról és nyugatról pedig francia területek határolnak. Ez egyben az ország egyik legfontosabb turisztikai régiója.[2] Nagyobb városai: Marseille, Nizza, Toulon, Aix-en-Provence.

A régió zászlaja a hajdani provinciák jelképeit egyesíti:

  • sas: Nizza városának, egyben a hajdani Nizzai Grófságnak a jelképe
  • delfin: az egykori Dauphiné provincia, valamint a Hautes-Alpes département jelképe
  • csíkok: eredetileg Katalónia színei, amit a Provence-i Grófság is átvett

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Provence-Alpes-Côte d’Azur domborzati térképe

Provence-Alpes-Côte d'Azur területe 31 400 km², nyugatra a Rhône, keleten az olasz határ. A régió határain belül található: - történelmi Provence (1482-től Franciaország), - délkeletre a Dauphiné (1349-től francia) - Avignon és Vaison Vaucluse (Franciaország a forradalom alatt integrálta) - Nice megye (csatolva 1860-ban) - Tenda és Briga (csatolva 1947-ben). - A Monacói Hercegség egy független tengerparti enklávé.

Provence-Alpes-Côte d'Azuron belül sokféle táj található: - Nyugaton: a terep viszonylag lapos, a Rhône és mellékfolyóival (Aygues, beleértve a Durance). A Vaucluse-síkság hordalékos, míg a Crau sima köves. A Rhône-delta a Camargue, kialakult tavakkal (tó Vaccarès) és legelőkkel.

- A középső és a felső Provence-ot az Alpok alkotja (Ventoux, Lure hegyei). - Délebbre fekvő dombság a Luberon, a Alpilles, a Mont Sainte-Victoire és a Sainte-Baume. - Keleten, a dombvidék lábainál a tenger közelében Nizza.


A Riviera területén két erdő: a Esterel és a Massif des Maures található, a nyugati partot ezenkívül fehér mészkő sziklák, robusztus szakadékok uralják.

A regionális terület felét hegyek borítják, míg a tengerpart 700 km hosszan húzódik. Provence-Alpes-Côte d'Azur területén négy nemzeti park és öt állami park található, amelyből négy összefüggő.

A régióban az urbanizáció terjedése miatt 1970 és 2000 között a termékeny mezőgazdasági terület 20%-kal csökkent. Ez különösen igaz a tengerparti részekre.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Provence-Alpes-Côte d'Azurt a mediterrán éghajlat jellemzi. A nyár forró (átlag 23 °C júliusban a tengerparton), vagy nagyon forró a szárazföldön (több, mint 35 °C). Az Alpokban, az alacsonyabb hőmérséklet (18-20 °C).

A terület különösen napos: a napsütéses órák száma 2700-3000. A tél hideg a zord, havas hegyek között, de enyhe a tengerparton, különösen a francia Riviérán. A Rhone-völgy, és a partmenti rész a Mistral széltől szenved, mely hideg és keményen fúj észak felől.

Az éves csapadék változó; 600 mm (Rhône-delta), 1000 mm (Alpok) között, de nagyon egyenlőtlenül oszlik el.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió legnagyobb városai Marseille (a régió közigazgatási fővárosa), Nizza, Toulon, és Aix-en-Provence, lakossága mindegyiknek meghaladja a 100.000 lakost az 1999-es népszámlálás szerint.

Marseille egy 2 millió lakosú város, egyben Provence-Alpes-Côte d'Azur régió legnagyobb városa is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Provence a YouTuben [1]