Protonium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A protonium egy egzotikus atom mely egy protonból és egy antiprotonból tevődik össze. Az anyag és az antianyag találkozása általában heves reakcióval végződik - a két részecske szétsugárzódik. Bizonyos körülmények között átmenetileg (milliszekundum nagyságrendű ideig) létrejöhet a proton és antiproton kombinációja.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genfi fizikusok a CERNben 2002-ben végzett ATHENA (ApparaTus for High precision Experiment on Neutral Antimatter) kísérlet eredményét utólag áttekintve 2006-ban fedezték fel, hogy korábbi munkájuk „melléktermékeként” protonium is létrejött. A kísérlet során antiprotonokat és pozitronokat helyeztek egy „mágneses kalitkába”. A részecskék egy része antihidrogénné kombinálódott. Ez volt a kísérlet eredeti célja.

Protoniumot korábban is állítottak elő, de ez csak heves részecskeütköztetések révén sikerült.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A protonium egy elektromosan semleges bozon, barion száma nulla. Az elektromos semlegesség miatt mágneses tér nincs hatással rá, így a mágneses csapdába sem lehet bezárni. Vákuumban keletkezése után kb. egy métert haladhat az annihilációjáig. Élettartama 0,1 és 10 ms közé tehető. A hidrogén atomban a protont az elektronnal összetartó Coulomb-erő helyett a protoniumban az erős kölcsönhatás dominál.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]