Budafok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Promontor szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″

Budafok
Budafok, Savoyai tér, templom.JPG
A Savoyai tér, háttérben a katolikus templommal
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület Budapest XXII. kerülete
Alapítás dátuma 1739 (a mai településé)
Városhoz csatolás 1950
Korábbi rangja megyei város
Népesség
Teljes népesség 26 782 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Budafok  (Budapest)
Budafok
Budafok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″
Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.

Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.

A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budafok keleti oldalán a Duna mentén a 30a és a 40a számú vasútvonalak húzódnak.
    A 30a vonal Albertfalva állomása és Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010 decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros - Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.

HÉV közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbítják, az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én megindul a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezik át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek minkét vonalon, a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római hölgy sírköve az i. sz. 2. századból Budafok területéről
A református templom

Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött.

Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Főként nagy borospincéiről és a Törley-pezsgőgyárról nevezetes.
  • Budafoki Zománcárugyár
  • Budafoki Papírgyár
  • Budafoki Villamossági Rt.
  • Budafoki Élesztő- és Szeszgyár

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt hunyt el[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budafoki Borfesztivál (minden év szeptemberében; ekkor szabadon bejárhatók a borpincék).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.