Procoptodon goliah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Procoptodon goliah
A Procoptodon goliah rekonstrukciója
A Procoptodon goliah rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Sthenurinae
Nem: Procoptodon
Faj: P. goliah
Tudományos név
Procoptodon goliah
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Procoptodon goliah témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Procoptodon goliah témájú kategóriát.

A Procoptodon goliah a pleisztocén során Ausztráliában egykor élt kenguruszerű növényevő erszényes volt. Magyarul talán „óriás rövidfejű kengurunak” lehetne nevezni.

Közeli rokonságban állt a mai kengurukkal, de egy másik alcsaládba tartozott. Jellegzetessége, hogy a mai kenguruknál jóval nagyobb és robusztusabb volt, továbbá rövid pofája, kerek feje és előrenéző szemei voltak. A testmagasságát 2 méterre, a testtömegét pedig kb. 200–240 kg-ra becsülik, amellyel több mint két és félszer volt nehezebb, mint a ma élő legnagyobb kenguru, a vörös óriáskenguru (Macropus rufus).[1][2][3] Ezzel az alcsaládjának legnagyobb ismert képviselője volt.

Testalkata alapján Ausztrália erdős-füves vidékein élhetett kisebb csoportokban, ahol a fák leveleivel táplálkozott. Hátsó lábainak erősen fejlett középső ujja a lovakéra emlékeztető patában végződött. Mellső lábai („karjai”) is erőteljesebbek voltak mint a mai kenguruké, és két-két igen hosszú ujjal rendelkeztek: feltehetően a faágak könnyebb elérése miatt.

Koponyái erős rágóizmokról tanúskodnak, így feltehetően a keményebb leveleket, és más durvább növényi részeket is képes volt elfogyasztani. Testfelépítése mutatja, hogy a mai kengurukhoz hasonlóan hátsó lábain ugrálva közlekedhetett, bár nem olyan gyorsan, mint a mai kenguruk, sőt egyes vélemények szerint nem tudott ugrálni a nehéz testfelépítése miatt.[3]

Kb. 40-50 000 évvel ezelőtt halt ki: egyesek szerint azért, mert Ausztrália éghajlata erősen szárazzá vált; mások szerint viszont azért, mert a kontinensen ekkoriban megjelenő ember túlzott vadászatának esett áldozatául (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Legközelebbi élő rokona egy Nyugat-Ausztrália szigetein élő nyúlméretű, éjszakai állat, a keresztsávos nyúlkenguru (Lagostrophus fasciatus) (egyfajta wallaby).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Procoptodon goliah. Australian Museum. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  2. Helgen, K.M., Wells, R.T., Kear, B.P., Gerdtz, W.R., and Flannery, T.F. (2006). „Ecological and evolutionary significance of sizes of giant extinct kangaroos”. Australian Journal of Zoology 54 (4), 293–303. o. DOI:10.1071/ZO05077.  
  3. a b Janis, CM (2014. április 7.). „Locomotion in Extinct Giant Kangaroos: Were Sthenurines Hop-Less Monsters?”. PLoS ONE 9 (10). [2015. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1371/journal.pone.0109888. (Hozzáférés: 2014. október 15.)  

Források[szerkesztés]