Procoptodon goliah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Procoptodon goliah
A Procoptodon rekonstrukciója
A Procoptodon rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Sthenurinae
Nem: Procoptodon
Faj: P. goliah
Tudományos név
Procoptodon goliah
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Procoptodon goliah témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Procoptodon goliah témájú kategóriát.

A Procoptodon goliah a pleisztocén során Ausztráliában egykor élt, a kenguruszerű növényevő erszényes volt. Magyarul talán „óriás rövidfejű kengurunak” lehetne nevezni.

Közeli rokonságban állt a a mai kengurukkal, de egy másik alcsaládba tartozott. Jellegzetessége, hogy a mai kenguruknál jóval nagyobb és robusztusabb volt, továbbá rövid pofája, kerek feje és előrenéző szemei voltak. A testmagasságát 2 méterre, a testtömegét pedig kb. 230 kg-ra becsülik, amellyel több mint két és félszer volt nehezebb, mint a ma élő legnagyobb kenguru, a vörös óriáskenguru (Macropus rufus). Ezzel az alcsaládjának legnagyobb ismert képviselője volt.

Testalkata alapján Ausztrália erdős-füves vidékein élhetett kisebb csoportokban, ahol a fák leveleivel táplálkozott. Lábujjaira ágaskodva, mellső lábai segítségével több mint 3 méter magasra is elérhetett. Hátsó lábainak erősen fejlett középső ujja a lovakéra emlékeztető patában végződött. Mellső lábai („karjai”) is erőteljesebbek voltak mint a mai kenguruké, és két-két igen hosszú ujjal rendelkeztek: feltehetően a faágak könnyebb elérése miatt.

Koponyái erős rágóizmokról tanúskodnak, így feltehetően a keményebb leveleket, és más durvább növényi részeket is képes volt elfogyasztani. Testfelépítése mutatja, hogy a mai kengurukhoz hasonlóan hátsó lábain ugrálva közlekedhetett, bár nem olyan gyorsan, mint a mai kenguruk.

Kb. 40-50 000 évvel ezelőtt halt ki: egyesek szerint azért, mert Ausztrália éghajlata erősen szárazzá vált; mások szerint viszont azért, mert a kontinensen ekkoriban megjelenő ember túlzott vadászatának esett áldozatául (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Legközelebbi élő rokona egy Nyugat-Ausztrália szigetein élő nyúlméretű, éjszakai állat, a keresztsávos nyúlkenguru (Lagostrophus fasciatus) (egyfajta wallaby).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]