Pristis microdon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pristis microdon
Pristis microdon alulról nézve a Shanghai Aquarium-ban
Pristis microdon alulról nézve a Shanghai Aquarium-ban
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Fűrészesrája-alakúak (Pristiformes)
Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae)
Bonaparte, 1838
Nem: Pristis
Klein, 1776
Faj: P. microdon
Tudományos név
Pristis microdon
Latham, 1794
Szinonimák
  • Pristiopsis leichhardti Whitley, 1945
  • Pristis antiquorum (non Latham, 1794)
  • Pristis perotteti (non Müller & Henle, 1841)
  • Pristis pristis (non Linneaus, 1758)
  • Pristis zephyreus Jordan & Starks, 1895
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pristis microdon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pristis microdon témájú kategóriát.

A Pristis microdon a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a fűrészrája-alakúak (Pristiformes) rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pristis microdon elterjedési területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén van, Kelet-Afrikától Pápua Új-Guineáig. A határt északon a Fülöp-szigetek és Vietnam, délen pedig Ausztrália képezi. Meglehet, hogy az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceán keleti részén is vannak állományai, de ezek az állományok valószínűleg inkább a Pristis perottetihez és a Pristis zephyreushoz tartoznak. A Pristis microdonról szóló első leírások, nem adják meg az elterjedési területét, emiatt a Pristis microdon név alatt a legtöbb rendszerező, illetve biológus azt a halat adják meg, amelynek elterjedési területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén van. A Pristis nemen belül, ez a hal eltér az atlanti-óceáni Pristis perottetitól és a kelet-csendes-óceáni Pristis zephyreustól.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pristis microdon model Frankfurt am Main egyik múzeumában

Általában 500 centiméter hosszú, de akár 700 centiméteresre is megnőhet. 240-300 centiméteresen számít felnőttnek. Az eddigi legnagyobb kifogott példány 600 kilogrammot nyomott. Ennek az erős testfelépítésű halnak a csőrszerű képződménye, a többi Pristis-fajjal összehasonlítva, rövidebb, de a töve széles. A „csőr” mindkét oldalán 14-22 fog ül. A két utolsó fog közti hely, körülbelül kétszer olyan kicsi, mint az első két fog közti hely. A mellúszói magasan ülnek, a hátúszó előrébb van, mint a farok alatti úszó. A farokúszó alsó nyúlványa eléggé nagy. Testszíne zöldes-szürke vagy aranysárgás-barna; alul krém színű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a trópusi halfaj egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 10 méternél mélyebbre nemigen úszik le. A folyótorkolatokba és a tavakba is beúszik; a fiatal még feljebb hatol. A homokos, iszapos tengerfenéket kedveli. A fenéklakó gerinctelenekkel és rajhalakkal táplálkozik. A „fogazott csőrével” vadászik és védi magát.

Legfeljebb 30 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pristis microdon ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a halnak, csak kisebb halászati értéke van. A sporthorgászok kedvelik. A halminden részét lehet hasznosítani: húsát, úszóit, bőrét, porcos részeit; a csőrét a turistáknak adják el. A hal számára a fő veszélyt a véletlen halászata jelenti, amikor is a Pristis microdon gabalyodik azokba a halász hálókba, amelyeket nem neki sszántak. Emiatt meglehet, hogy élőhelyének egyes részeiről ki is halt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]