Pristis clavata
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pristis clavata Garman, 1906 |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pristis clavata témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pristis clavata témájú médiaállományokat. |
A Pristis clavata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a fűrészrája-alakúak (Pristiformes) rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A Pristis clavata Ausztrália trópusi vizeiben, az Indiai- és a Csendes-óceánok határán él. Lehet, hogy elterjedési területe, ennél jóval nagyobb. Már vannak beszámolások a Kanári-szigetek körül élő állományokról is, de valószínüleg az itteni halak, valójában a Pristis pristis fajhoz tartoznak. Ez ügy tisztázásához, további megfigyelések kellenek.
Megjelenése [szerkesztés]
Ez a hal legfeljebb 140 centiméter hosszú. Testszíne zöldesbarna, ritkán sárgás. Az úszói világosabbak, hasi része fehéres. Cápaszerű testén, lapos fej ül, amely hosszú csőrszerű képződményben végződik. A „csőrön” 18-22 pár, oldalra mutató, kiálló fog ül. Orrlyukai nagyok és becsukhatók. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani.
Életmódja [szerkesztés]
Trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. Az árapály térségben és a folyók brakkvízű szakaszainál is megtalálható. A fenék közelében tartózkodik.
Szaporodása [szerkesztés]
A Pristis clavata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből. Szaporodásáról, csak keveset tudunk.
Felhasználása [szerkesztés]
A Pristis clavata húsa ehető.
