Prishtina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prishtina
A view of the city center.JPG
Közigazgatás
Ország  Koszovó
Körzet Prishtina körzet
Irányítószám 10000
Körzethívószám 38
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– elővárosokkal 550 000 fő
Népsűrűség 661 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 652 m
Terület 854 km²
Időzóna CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Prishtina (Koszovó)
Prishtina
Prishtina
Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′
A Prishtina weboldala
Az ENSZ-székház Prishtinában
A Nemzeti Könyvtár Prishtinában

Prishtina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.

A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Prishtinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a prishtinai nemzetközi repülőtér,

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A becslések szerint a városnak közel 500 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milutin (1282-1321) szerb király székhelye volt a város, a középkorban. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.

A török időkben a Koszovói vilajet része. 1880-as években kiépítik a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása lesz a város.

1912-ben Szerbia része lesz. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.

A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-ben a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prishtina éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 15,8 20,2 26,0 29,0 32,3 36,3 39,2 36,8 34,4 29,3 22,0 15,6 39,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,4 5,5 10,5 15,7 20,7 23,9 26,4 26,7 23,1 17,1 10,1 4,1 15,5
Átlaghőmérséklet (°C) −1,3 1,1 5,0 9,9 14,7 17,8 19,7 19,5 15,9 10,6 5,1 0,4 9,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −2,8 0,2 4,2 8,5 11,4 12,5 12,3 9,4 5,0 0,9 −3,1 4,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −27,2 −24,5 −14,2 −5,3 −1,8 0,5 3,9 4,4 −4,0 −8,0 −17,6 −20,6 −17,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 36 39 49 68 60 52 44 42 45 68 56 597
Havi napsütéses órák száma 70 96 143 184 227 246 299 289 225 173 96 70 2123
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia


Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emin Giku néprajzi múzeum
  • Llapit (Lap) mecset
  • Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
  • Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
  • Jasār Pasa mecset (1834)
  • Gračanica szerb kolostor (Prishtinától 10 km-re délre)

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prishtinai egyetem, amely 1970-ben alakult a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban. 13 kara van. Prishtinában tudományos és művészeti akadémia is működik.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismet Beqiri, a polgármester a legnagyobb koszovói (albán) párt, az LDK tagja. Koszovó parlamentje is a városban van.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]