Preszlavi kincsek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyaklánc 13 email díszítésű arany lemezzel és 7 függő medailonnal (a középsőn Szűz Mária képe látható

Preszlav I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az első dunai bolgár birodalom fővárosa. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát kora keresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával, vízvezeték-hálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.

Régészeti kutatása 1897-ben Vaszil Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később Fjodor Uszpenszkij és Karel Škorpil (1905), Kr. Mijatev és J. Goszpodinov (1927-28) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Abrakova-Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.

A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely Karel Škorpil, cseh származású régész és a helyi tanító, és Jordan Goszpodinov, a preszlavi "Ticsa" Régészeti Társaság alapítója, fáradozásainak volt köszönhető.

A preszlavi kincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kincsleletet 1978-ban a Kasztana nevű helység egyik szőlőskertjében találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.

Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást .

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Preszlavi kincsek témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie