Presto (böngészőmotor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Presto
FejlesztőOpera Software
Programozási nyelvC++[1]
Operációs rendszerPlatformfüggetlen
KategóriaBöngészőmotor
LicencZárt forráskódú
A Presto weboldala

A Presto az Opera Software által fejlesztett Opera böngésző motorja volt, ennek segítségével jelenítette meg a weblapokat a szoftver. Több bétaverzió után az első publikus változata 2003 januárjában az Opera 7-ben jelent meg, fejlesztését már leállították.

A Presto az Opera 3.5–6.1 verzióiban használt Elektra motort cserélte le, mivel a Presto dinamikus – vagyis a megjelenített lapok vagy annak részei a DOM és egyéb szkript események hatására újrarajzolódnak.

A motor újabb változatai több javítást és optimizációt tartalmaztak, például az eredetileg lassú ECMAScript motor 2012-re a leggyorsabb lett az akkor modern böngészők között.

A cég 2013. február 13-án bejelentette, hogy az Opera böngészőszoftver következő verziói már nem a saját fejlesztésű Presto motorra épülnek majd, hanem 2013 során fokozatosan, először az Android és iOS platformokra portolt verziókkal áttérnek a WebKit-re, amely Chromium-projektként Google-közeli. Mivel maga a rendermotor és a böngésző két külön egység, ezért akkor még nem lehetett tudni pontosan, hogy a WebKitre való átállás mennyiben érinti majd az Opera megszokott grafikus felületét és egyedi funkciógazdagságát. A hír azonban e bizonytalanság ellenére már akkor tiltakozást váltott ki az Operát kedvelő felhasználókból, akik a Presto támogatásának felfüggesztésétől tartva, petíciójukban annak nyílt forráskódú projektként való életben tartását követelték.

Története és fejlesztés[szerkesztés]

Presto verzió ECMAScript motor Böngésző kódneve Opera Opera Mobile Egyéb használata Új funkciók
pre Presto nincs névtelen 3.5 —
pre Presto Linear A Electra/névtelen[2] 4.0 —
1.0 Linear B névtelen 7.0 a completely new rendering engine, Favicon support[3]
névtelen 8.5 "Bolton" version: 1st completely free download version (ad-free toolbar)
2.0 Merlin 9.0 Internet Channel[4] Canvas, Acid2 Test: passed, Rich text editing, XSLT and XPath
2.1 Futhark Kestrel 9.5 9.5[5] Nintendo DSi Browser SVG Tiny 1.2, SVG as CSS, SVG as <img>, Audio object
2.1.1 9.6 Scope API,[6] SVG as Favicon
2.2 Peregrine 9.7[7]
2.2.15 10.0[8]
10.1 		9.8[9] Acid3 test: 100/100, pixel-perfect, Web fonts, CSS Selectors API, RGBA & HSLA opacity, TLS 1.2.,[10] FPS in SVG, SVG fonts in HTML
2.3 Opera Devices SDK 10 CSS3 : border-image, border-radius (rounded corners), box-shadow, transitions; HTML5: <audio> and <video> elements
2.4 10 CSS2.1: visibility:collapse; CSS3 : transforms; HTML5: <canvas> shadows, Web Database, Web Storage, window.btoa and window.atob
2.5.24 Carakan Evenes 10.5 10.1 Opera Mini server CSS3: multiple backgrounds; HTML5: <canvas> Text
2.6.30 10.6 WebM; HTML5: AppCache, Geolocation, Web Workers[11]
2.7.62 Kjevik 11.0 11.0 Extensions, WebSocket
2.8.131 Barracuda 11.1 11.1 Opera Mini server 4.27 WebP, File API, CSS3 gradients (only for the background and background-image properties): -o-linear-gradient(), -o-repeating-linear-gradient(); Support for <color-stop> added.
2.9.168 Swordfish 11.5 Session history management, classList (DOMTokenList)
2.9.201 11.50 for Android ECMAScript strict mode
2.10.229 Tunny 11.6 11.6 HTML5 Parser, full support to CSS Gradients, Typed Arrays, CSS unit "rem"
2.10.254 Wahoo 12.0 WebGL and Hardware Acceleration[12]
2.10.289 12.0
2.11.355 Marlin 12.1 for Android SPDY, CSS3 Flexbox[13]
2.12.388 12.10-12.17

Presto alapú alkalmazások[szerkesztés]

Webböngészők[szerkesztés]

HTML szerkesztők[szerkesztés]

Kulturális megjegyzések[szerkesztés]

Az Opera által használt ECMAScript motorok nevei az ősi és a hagyományos írás, beleértve a görög Lineáris A és Lineáris B, Runic Futhark és a jávai Carakan-ból erednek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lextrait, Vincent: The Programming Languages Beacon, v10.0, 2010. January. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  2. ↑ Opera version history Archiválva 2012. szeptember 6-i dátummal az Archive.is-en At first Electra was the codename for the Opera 4.0 browser but was later designated as a layout engine name for Opera versions 3.5 through 6
  3. ↑ Opera 7 for Windows Changelog. Opera Software. [2007. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 28.)
  4. ↑ Opera Dragonfly documentation. Opera Software. [2009. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  5. ↑ Reviewer’s Guide to Opera Mobile 9.5 Beta. Opera Software. [2010. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  6. ↑ Lawson, Bruce: Opera Presto 2.1 - Web standards supported by Opera’s core. Opera Software, 2008. szeptember 10. [2009. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  7. ↑ Opera Software (2009-03-26). "Opera announces the new Opera Mobile 9.7 at CTIA Wireless 2009 – a server-accelerated full Web experience for smartphones and mobile devices". Sajtóközlemény. Elérés: 2009-06-11.
  8. ↑ released
  9. ↑ Opera Software (2009-06-02). "Opera Software grows in Poland: International Web browser company celebrates the Warsaw office opening". Sajtóközlemény. Elérés: 2009-06-11.
  10. ↑ Pettersen, Yngve Nysæter: New in Opera Presto 2.2: TLS 1.2 Support. Opera Software, 2009. február 25. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  11. ↑ Kleinhout, Huib: Opera 10.60 goes final. My Opera. Opera Software, 2010. július 1. [2010. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  12. ↑ Introducing Opera 12 Alpha. My Opera. Opera Software, 2011. október 13. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 28.)
  13. ↑ Opera Mobile 12.1: with SPDY, WebSockets, Flexbox and more. My Opera. Opera Software, 2012. október 9. [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 10.)
  14. ↑ Opera Software ASA (2006-07-24). "Surf in Bed: Nintendo DS Browser hits Japan". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-02.
  15. ↑ Rahul Srinivas and Jon S. von Tetzchner: Operating Systems are Less Important: Opera. Techtree, 2008. október 8. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
  16. ↑ Opera Software ASA (2006-12-22). "Play with the Web: Opera browser now available for download on Wii". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-02.
  17. ↑ Opera Software ASA (2006-08-23). "Sony Electronics uses the Opera browser for its new mylo personal communicator". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-02.
  18. ↑ Opera Software ASA (2005-04-04). "Powered by Opera: Opera Integrated with Adobe Creative Suite 2". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-02.[halott link]
  19. ↑ Adobe Creative Suite 3 (CS3) uses built-in Opera for rendering engine, 2007. március 28. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  20. ↑ Virtual Mechanics Inc. (2008-11-18). "Design Web Pages for the Desktop and Mobile Devices". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-11-18.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Presto_(böngészőmotor)&oldid=26452680”