Presente dell’indicativo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Presente dell’indicativo az olasz nyelv kijelentő módjának jelen idejét jelöli. Létezik a kötőmódnak és a feltételes módnak is jelen ideje (hasonlóan a többi újlatin nyelvhez), illetve a kijelentő módban is számos más (összesen 8) igeidő is megtalálható. Rövidebben sokszor csak Presente-ként hivatkoznak rá, ami pontatlan, hiszen így nem derül ki, melyik igemódról van szó, és a Presente elnevezést a spanyol és a portugál nyelvben is használják a jelen idő megnevezésére.

Képzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabályos igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három igeragozási csoportnak (-are, -ere, -ire végű főnévi igenév) megfelelően az igék a következő ragokat kapják:

  • -are: -o, -i, -a; -iamo, -ate, -ano
  • -ere: -o, -i, -e; -iamo, -ete, -ono
  • -ire: -o, -i, -e; -iamo, -ite, -ono

Példák a ragozásra:

  • cantare (énekelni): canto, canti, canta; cantiamo, cantate, cantano
  • prendere (fogni): prendo, prendi, prende; prendiamo, prendete, prendono
  • partire (elutazni): parto, parti, parte; partiamo, partite, partono

Az -ire végű igék csoportján belül létezik egy alcsoport, ahol egyes szám valamennyi személyében és T/3-ban -isc- szótag ékelődik a lexéma és az igerag közé. Ezek az ún. "isc-es" igék. Tipikus képviselőjük a finire:

  • finisco, finisci, finisce; finiamo, finite, finiscono

Az ige morfológiai felépítése alapján nem dönthető el, hogy mely -ire végű ige "-isc-es", mely nem, ezzel kapcsolatban a szótárak adnak útmutatást. (A jelenségnek nyelvtörténeti oka van.) Néhány "isc-es" ige: abbellire, approfondire, capire, costruire, fallire, finire, fiorire, fornire, fruire, gioire, inserire, patire, spedire, subire, suggerire, tradire, ubbidire. Az -isc- szótag néhány más igeidőben is megjelenik.

Helyesírási és kiejtésbeli sajátosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

-(s)cere, -gere, -gire végű igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz nyelv kiejtési szabályai szerint a c és g betűk hangértéke más, ha magas, más, ha mély hangrendű magánhangzó áll utánuk. Mint látható, a jelen idő ragjainak egy része mély, másik része magas hangrendű magánhangzóval kezdődik, ami a g és c végű lexémák esetében problémát vet fel. Az -ere és -ire csoportba tartozó igék g ill. c betűjének hangértéke ezért más lesz E/1-ben és T/3-ban, (ahol mély hangrendű magánhangzóval kezdődik a rag), mint a többi személyben és a főnévi igenév alakban (ahol a lexéma után magas hangrendű magánhangzó áll). Ilyen igék pl. a leggere, vincere, nascere, fuggire.

-care, -gare végű igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az -are végű igék csoportjában is meg kéne változnia a c és a g betűk hangértékének, ha magas hangrendű magánhangzóval kezdődő rag követi őket, de ebben az igecsoportban ezt elkerülendő a kritikus igealakok helyesírása változik meg: magas hangrendű magánhangzó előtt a c és a g után egy h-t kell betoldani, így hangértékük a ragozás során végig megmarad. Ilyen igék a mancare és a pagare:

  • mancare (hiányozni): manco, manchi, manca; manchiamo, mancate, mancano
  • pagare (fizetni): pago, paghi, paga; paghiamo, pagate, pagano
-cire végű igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek az igék (a -care, -gare végű igékhez hasonlóan) megőrzik a tőbeli magánhangzó eredeti hangértékét, ami persze helyesírásbeli változással jár: a mély hangrendű magánhangzóval kezdődő ragok elé egy i graféma kerül:

  • cucire (varrni): cucio, cuci, cuce; cuciamo, cucite, cuciono
-iare végű igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az -iare végű igéknél csak egyetlen i-t tartalmaznak azok a személyalakok is, ahol az igerag is i-vel kezdődik, amennyiben a tőbeli i hangsúlytalan. Például:

  • studiare (tanulni): studio, studi, studia; studiamo, studiate, studiano
  • lasciare (hagyni): lascio, lasci, lascia; lasciamo, lasciate, lasciano

Ha a ragozás során a tőbeli i-re esik a hangsúly, akkor a hangsúlyos és a hangsúlytalan i is megtalálható egymás mellett az igealakban. Ez kijelentő mód jelen időben csak az E/2 alakot érinti:

  • sciare (síelni): scio, scii, scia; sciamo, sciate, sciano
  • avviare (küldeni): avvio, avvii, avvia; avviamo, avviate, avviano

Rendhagyó igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes igék főnévi igenevének alakja a nyelv története során lerövidült, egy (általában -ce-) szótag kiesett a főnévi igenévből, azonban ez a szótag a jelen idejű igealakokban megmaradt. Ilyen igék pl. a dire (rég.: dicere), condurre (rég.: conducere), tradurre (rég.: traducere), fare (rég.: facere). Ha a hosszabb főnévi igenév alakot vesszük alapul, ezek az igék nagyrészt nem rendhagyóak, kivéve a fare és a trarre:

  • condurre/conducere (vezetni): conduco, conduci, conduce; conduciamo, conducete, conducono
  • dire/dicere (mondani): dico, dici, dice; diciamo, dite, dicono
  • fare/facere (tenni, csinálni): faccio, fai, fa; facciamo, fate, fanno
  • trarre/traere (húzni): traggo, trai, trae; traiamo, traete, traggono

Mivel az avere és essere igék jelen idejének ismerete a Passato prossimo képzéséhez elengedhetetlen, ezt a két igét külön kiemeljük:

  • avere (birtokolni): ho, hai, ha; abbiamo, avete, hanno
  • essere (lenni): sono, sei, è; siamo, siete, sono

A két ige jelen idejének alakjai közül egyedül az avete szabályos.

A módbeli segédigéknek is csak a T/2 alakjuk szabályos:

  • potere (képes vmire): posso, puoi, può; possiamo, potete, possono
  • volere (akarni): voglio, vuoi, vuole; vogliamo, volete, vogliono
  • sapere (tudni): so, sai, sa; sappiamo, sapete, sanno

Egyes igéknek a T/1 és a T/2 alakjuk szabályos:

  • andare (menni): vado, vai, va; andiamo, andate, vanno
  • venire (jönni): vengo, vieni, viene; veniamo, venite, vengono
  • tenere (tartani): tengo, tieni, tiene; teniamo, tenete, tengono

A cuocere igénél, a többi -cere végű igével ellentétben a teljes igeragozás során megmarad a tővégi c kiejtése, amit mély hangrendű magánhangzóval kezdődő ragok esetében egy i graféma betoldásával tudunk biztosítani:

  • cuocere (főzni): cuocio, cuoci, cuoce; cuociamo, cuocete, cuociono

Bizonyos igéknél (lásd még fent) csak az E/1 és T/3 alak rendhagyó (tipikusan ilyenek a -gliere végű igék):

  • cogliere (szedni): colgo, cogli, coglie; cogliamo, colgiete, colgono
  • scegliere (választani) scelgo, scegli, sceglie; scegliamo, scegliete, scelgono
  • spegnere (kikapcsolni): spengo, spegni, spegne; spegniamo, spegnete, spengono

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyökerei a latin kijelentő módjának jelen idejéhez (Praesens imperfectum indicativi) nyúlnak vissza. Az olasz cantare (énekelni) ige latin megfelelőjének (canto, cantare, cantavi, cantatum) ragozása kijelentő mód jelen időben:

  • canto, cantas, cantat; cantamus, cantatis, cantant

A legszembetűnőbb különbség az olasz és a latin igealakok között, hogy az olasz alakok mind magánhangzóra végződnek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Herczeg Gyula: Olasz leíró nyelvtan, Terra, Budapest, 1988.
  • Mimma Diaco, Laura Kraft: PONS Igetáblázatok Olasz, Klett Kiadó, Budapest, 2007.
  • Tamás Lajos: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba, Budapest, Tankönyvkiadó, 1969.