Premontrei kolostor (Zsámbék)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Premontrei kolostor
Premontrei prépostsági templom romja (7623. számú műemlék).jpg
Felekezet római katolikus
Építési adatok
Építése valamikor 1220–1235 közt
Rekonstrukciók évei 15. század (átépítés)  1896–1900 (állagmegóvás)
Bezárása 1763
Stílus késő római - korai gótikus
Elhelyezkedése
Premontrei kolostor  (Magyarország)
Premontrei kolostor
Premontrei kolostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 18° 42′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 18° 42′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kolostor (Zsámbék) témájú kategóriát.

A Premontrei kolostor romjai Budapesttől nyugatra, dombos vidéken, egy messziről látható halom tetején magaslanak, és mintegy uralják a környező tájat.

A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai, melyek a XIII. század közepén 1220-34 között épültek késő római - korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta áll ebben az állapotában. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék.

A kolostor története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a második felesége, Capet Margit kíséretében érkező, francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építtették 1220 körül (bizonyosan 1235 előtt) a Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilikát, és a hozzá északról csatlakozó premontrei kolostort. Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már minden jel szerint a tatárjárás után zajlottak. Az alapítókat a kolostor templomában temették el.

IV. Béla király az alapítók utódainak kérésére megerősítette az akkor már felépült templom és kolostorra vonatkozó birtokadományokat. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek (eredménytelenül) tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt.

Templomrom részlet

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át.

1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. Ők eleinte a várkastély kápolnáját használták. A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. A viszonylag nehezebben megközelíthető, romladozó középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek maguknak új templomot a zsámbékiak.

Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár, régész-művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István korszerű restaurálása (1896-1900) vetett véget. Módszere, amely szerint a romot romos állapotban konzerválta, a korszerű műemlékvédelmi elveknek megfelelő. A templomot csak a szerkezeti és állékonysági szükség szerint erősítette meg, részben az eredeti kőanyagból, részben a rekonstrukciós akciót bemutató tégla-aláfogásokkal. Részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizte meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb, kőbe faragott dokumentumát.

Az eredeti templom és kialakítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templomrom alaprajza

Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban – a déli torony ívelt élű kőgúlasisakjában, növénydíszű és sárkányos oszlopfejezeteiben, ívsoros párkányprofiljaiban és a hajók boltozataiban – késő római stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti (a középső szentély többszögű, poligonális kialakítása, a karzat alatti hatsüveges boltozása, illetve a bizonytalanul kialakított támpillérrendszer).

Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható.

Premontrei prépostsági templom romja (7623. számú műemlék) 59.jpg
Premontrei prépostság templom romjai.JPG

A romtemplom, még töredékesen megmaradt torzójában is a premontrei-rend kimagasló, hazánkban legművészibb hagyatéka. Nemzetségi monostor volt, és elrendezésében olyan szorosan csatlakozott a bencések hasonló templom- és kolostorépítményeihez (Lébény, Ják), hogy építését egyes kutatók hajlandók a Benedek-rend művészileg rugalmasabb, s a kegyúri építkezésekben egyébként is igen tevékeny dunántúli építőműhelyének tulajdonítani.

Feltárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészeit, amit a pálosok építettek. Ebből az épületből legépebben egy dongaboltozatos terem (ez lett a kőtár), a hajdani refektórium (ebédlő), a kerengő alapfala és pincerendszer maradt meg. Több terv készült a templom és a kolostor állagmegóvására (részbeni újjáépítésére), de évtizedek óta alig-alig történt valami. A pusztulás egyre gyorsul. Pedig a templom teljesen újjáépíthető lenne (és használható), sőt a kolostor is. Ennek azonban az előfeltétele a teljes terület régészeti föltárása lenne. Természetesen az elhanyagolt környék rendezése is hozzátartozna mindehhez. Jelenleg, 17 év szünet után, a rom legalább ismét látogatható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kolostor (Zsámbék) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]