Prónay Gábor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Prónay III. Gábor szócikkből átirányítva)
Prónay Gábor arcképe a Vasárnapi Újságban (1857)

tótprónai és blatniczai báró Prónay Gábor (Besztercebánya, 1812. április 1.Firenze, 1875. április 1.) hivatalnok, képviselő, író, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője.

[szerkesztés] Élete

Prónay József és Kubinyi Rozália gyermeke. A közigazgatásban kezdte pályáját. 1839-40-ben már Turóc vármegye követe, s szabadelvű beszédeivel keltett nagy feltűnést. A szabadságharc alatt a főrendiház tagja, de nem költözött a parlamenttel Debrecenbe. Az önkényuralom idején Thun osztrák miniszter elleni ellenállásban vett részt, valamint kulturális és közgazdasági tevékenységet folytatott. Később Deák Ferenc mellett is kiállt, aki mellett haláláig ki is tartott. Az 50-es, 60-as években az európai sajtóban munkálkodott. 1861-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelőjévé választották, ezt a tisztségét másfél évtizeden keresztül, egészen haláláig töltötte be.

[szerkesztés] Művei

  • Ansichten eines Constitutionellen in Ungarn (1850)
  • Das kaiserlichen un königlichen Patent von 1859, als Mystifikation in Ungarn (1860)

[szerkesztés] Családja

Később híressé lett gyermeke Prónay Dezső báró.

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök