Poynings törvénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1494-es ír országgyűlésen hozott törvények közül a legismertebbet Poynings törvénye néven emlegették mindaddig, amíg 1782-ben lényegében vissza nem vonták. Ez a törvény előírta, hogy Írországban az országgyűlést kizárólag a király engedélyével lehet összehívni, és csak akkor, ha előzőleg az angol uralkodót és a parlamentet egyaránt tájékoztatták azokról a törvényekről, amelyeket ez alkalommal hozni kívánnak, és ők jóváhagyják azokat. Bár az elkövetkező három évszázadban sokféleképpen értelmezték, a törvény célja születésének időpontjában az volt, hogy megakadályozza benne a főkormányzót, ha az esetleg a király számára hátrányos módon kívánná használni a parlamentet, ahogyan azt Kildare is tette, amikor 1487-ben rábírta, hogy ismerjék el hivatalosan egy trónkövetelő, Lambert Simnel igényét az angol trónra.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moody, T.W., F.X.Martin. Írország története, ford.: Rakovszky Zsuzsa és Siklós Márta, Budapest: Corvina Kiadó, 119. o. ISBN 963-13-4553-X (1999)