Postapalota (Mexikóváros)
| Postapalota | |
| Palacio Postal, Quinta Casa de Correos | |
 | |
| Település | Mexikóváros |
| Cím |  Mexikó, Mexikóváros, Cuauhtémoc kerület, Eje Central Lázaro Cárdenas – Tacuba |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1902–1907 |
| Megnyitás | 1907. február 17. |
| Rekonstrukciók évei | 1996 |
| Építési stílus | eklektikus |
| Tervező | Adamo Boari |
| Építész(ek) | Gonzalo Garita |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | történelmi épület |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 2232 m |
| Magassága | 28 m |
| Elhelyezkedése | |
 Postapalota
Pozíció Mexikóváros térképén
| |
 é. sz. 19° 26′ 08″, ny. h. 99° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 19° 26′ 08″, ny. h. 99° 08′ 25″ | |
 | |
| Postapalota weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A mexikóvárosi postapalota (spanyolul: Palacio Postal, Palacio de Correos vagy Quinta Casa de Correos) Mexikóváros történelmi belvárosának egyik jellegzetes épülete, 1907 óta a mexikói posta központja.[1]
Története[szerkesztés]
A mexikói posta története során több székházban is működött, a 20. század elejéig összesen négy épületben. 1902-ben kezdték építeni az ötödiket (spanyolul a quinta casa jelentése ötödik ház), ezért nevezik ma is Quinta Casa de Correosnak. A 3730 m²-es területen korábban a ferencesek Harmadik Rendjének kórháza állt. Az új postapalota tervezője az olasz Adamo Boari volt, építésze a mexikói Gonzalo Garita, a rendkívül részletes díszítések kialakításán több tíz mexikói kézműves dolgozott. Felavatására 1907. február 17-én, ünnepélyes keretek között került sor, azzal, hogy Porfirio Díaz elnök feladott két képeslapot.[1]
A harmadik és a negyedik szintet egy ideig a Banco de México bank foglalta el, és a postával együtt ők is kisebb változtatásokat hajtottak végre az épületen, ezért később, 1996-tól kezdve szükségessé vált egy olyan felújítás, amelynek során Juan Urquiaga építész vezetésével visszaállították az eredeti állapotot. Ennek során a réz- és bronzfelületeket fekete zománccal is bevonták, hogy visszaállítsák az eredeti színét.[1]
1987. május 4-én nyilvánították műemlékké.[1]
Az épület[szerkesztés]
A vegyesen mexikói és európai anyagokból épült, négy szintes palota eklektikus stílusú, de felhasznál platereszk és velencei gótikus elemeket is. Külső, összesen körülbelül 6000 m²-nyi kövezete pachucai fehér kövekből készült, a belső kődíszek carrarai márványból. A külső fém kapudíszek és vízköpők, valamint a benti aranyozott bronzdíszek a firenzei Pignone öntöde munkái, az ablakok és ajtók farészei vörös cédrusfából készültek. Az épület tetejét fémváz támasztja alá, ennek oszlopait egy escayola nevű gipsztechnika alkalmazásával burkolták be, a hatalmas központi lépcsőházat üvegmennyezet fedi. Ugyanitt a falakat néhány olyan ország címere díszíti, amelyek tagjai az Egyetemes Postaegyesületnek, valamint olyan dátumok, amelyek a posta történetében jelentős eseményeket jeleznek. A bejárati kapu fölött üvegezett előtető áll, három homlokzati falán összesen 15, sárkányt formázó lámpa található, a legfelső szinten pedig egy hatalmas óra néz az utcára.[1][2]
Belső képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d e A postapalota hivatalos honlapja (spanyol nyelven). [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ A postapalota az EDEMX oldalán (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 24.)