Poznań

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Posen szócikkből átirányítva)
Poznań
Poznań címere
Poznań címere		 Poznań zászlaja
Poznań zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Nagy-Lengyelországi
Járás járási jogú város
Körzethívószám (+48)61
Rendszám PO
Népesség
Teljes népesség 570 800 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60-154 m
Terület 261,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poznań (Lengyelország)
Poznań
Poznań
Pozíció Lengyelország térképén
Koordináták: é. sz. 52° 24′, k. h. 16° 55′
é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′
Poznań kerületei

Poznań (Loudspeaker.svg kiejtése✩, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-Lengyelország vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Tartalomjegyzék

Városrészek [szerkesztés]

A mai Poznań 1793–1800 köztött Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Története [szerkesztés]

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói nagyhercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után a Bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa határait. Nagy-Lengyelország visszatért Poroszországhoz, és a város az autonóm Poznańi Hercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a 3. legnagyobb volt egész Európában.

Röviddel Németország első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai, jelentős szerepet játszott az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredete [szerkesztés]

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságok [szerkesztés]

Kecskék a városházán
Városháza
Városháza éjszaka

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoprt többi tagja ugynilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális), a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Atrakciót jelentenek a "császári negyed" épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

Poznańon keresztülhaladnak a következő turista útvonalak: Román túra, a Piast túra, és a Kórniki túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, melyek a központba vezetnek.

Egyetemek és főiskolák [szerkesztés]

Állami intézetek:

  • Uniwersytet im. Adama Mickiewicza – Egyetem
  • Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi akadémia
  • Akademia Rolnicza w Poznaniu – Mezőgazdasági akadémia
  • Akademia Ekonomiczna w Poznaniu – Közgazdasági akadémia
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
  • Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
  • Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

  • Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

  • Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet

Múzeumok [szerkesztés]

  • Muzeum Narodowe w Poznaniu – Poznańi nemzeti múzeum, részlegek:
    • Néprajzi múzeum
    • Poznań várostörténeti múzeuma
    • Hangszermúzeum
    • Festmény és szoborgaléria
    • Iparművészeti múzeum
    • Katonai múzeum
  • Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
  • Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
    • Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája
    • Henryk Sienkiewicz múzeum
    • Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája
  • Régészeti múzeum (Pałac Górków)
  • Érsekségi múzeum
  • Orvosi akadémia múzeuma
  • Páncélos fegyvernem múzeuma
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Motorizáció múzeuma
  • Környezetvédelmi múzeum
  • Vasút mentési múzeum
  • Panoptikum
  • Régi Poznań makettje

Színházak [szerkesztés]

  • Teatr Wielki w Poznaniu (Opera) i Polski Teatr Tańca Balet Poznański
  • Teatr Polski w Poznaniu
  • Teatr Nowy w Poznaniu
  • Teatr Muzyczny w Poznaniu (Operettszínház)
  • Opertheater
  • Ośrodek Teatralny Maski
  • Estrada Poznańska – Scena Na Piętrze
  • Teatr Strefa Ciszy
  • Stowarzyszenie Teatralne Teatr Biuro Podróży
  • Teatr Animacji Centrum Kultury Zamek
  • Teatr Obok
  • Teatr Ósmego Dnia
  • O.B.O.R.A.|Platforma Artystyczna O.B.O.R.A.

Magyar vonatkozások [szerkesztés]

A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennél fogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar förendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (*986 †1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban alakult Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (+1984) az egyesület díszelnöke volt és fáradhatatlanul szervezett vasúti- buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott tesvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapítótagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os Poznańi Forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére élelmiszert, ruhát, vért, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembehelyezkedő hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939-1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Internet keresőlapok [szerkesztés]

Útikalauzok [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Tudomány és oktatás [szerkesztés]

Genealógia [szerkesztés]

Kultúra és történelem [szerkesztés]

Sport [szerkesztés]

Fényképek [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Poznań&oldid=13142364”