Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

A Porosz Királyság címere (1701-től)

A Brandenburgi Őrgrófság címere

Az alábbi lista a Brandenburg-Poroszország területén létrejött, különböző megnevezésű államalakulatok uralkodóinak listáját tartalmazza.

Poroszország történelme a Német Lovagrend történelméhez kötődik. 1618 után Brandenburg és Poroszország történelme szorosan összekötődik, amennyiben a két területen azonos uralkodó országol, és Brandenburg egyre inkább beolvadt a porosz közigazgatásba.

Brandenburg

Őrgrófok

Az államalakulat megnevezése ebben az időben: Brandenburgi Őrgrófság.

Askani-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	I. „Medve” Albert *1100 körül †1170. november 18.	1134–1170	Albrecht I. „der Bär”
	I. Ottó *1128 †1184. július 8.	1170–1184	Otto I.
	II. Ottó *1147 †1205. július 4.	1184–1205	Otto II.
	II. Albert *1150 körül †1220. február 25.	1205–1220	Albrecht II.

1220–1313 között a területen a család Stendal és Salzwedel ágai osztoztak.

Brandenburg–Salzwedel-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	I. János *1213 †1266. április 4.	1220–1266	Johann I.
	III. „Jámbor” Ottó *1215 †1267. október 9.	1220–1267	Otto III „der Fromme”
	IV. „Nyilas” Ottó *1238 †1308. november 27.	1267–1308	Otto IV. „mit dem Pfeil”

Brandenburg–Stendal-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	„Nagy” Valdemár *1281 †1319. augusztus 14.	1308–1319	Waldemar „der Große”
	II. „Gyermek” Henrik *1308 †1320. júliusa	1319–1320	Heinrich II. „das Kind”

Választófejedelmek

A terület megnevezése az 1356-ban kiadott Német Aranybullában foglaltaknak megfelelően, azt követően Brandenburgi Választófejedelemség.

Wittelsbach-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	I. „Öreg” Lajos, vagy „Brandenburgi Lajos” *1315. májusa †1361. szeptember 18.	1323–1351	Ludwig V. „der Aeltere”, Ludwig V. „der Brandenburger”
	II. „Római” Lajos *1328. május 7. †1365. május 17.	1351–1356	Ludwig VI. „der Römer”
	VII. „Lusta” Ottó *1346 †1379. november 15.	1351–1373	Otto VII. „der Faule”

Luxemburgi-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	„Lusta” Vencel *1361. február 26. †1419. augusztus 16.	1373–1378	Wenzel „der Faule” – cseh király, német-római király. Luxemburgi Zsigmond testvérbátyja.
	Zsigmond *1368. február 14. †1437. december 9.	1378–1388	Siegmund - magyar király és német-római császár is volt
	Morva Jobst *1351 †1411. január 18.	1388–1411	Jobst von Mähren – morva őrgróf, tehetséges politikus, aki jól kihasználta dinasztiájának sikereit. Brünni (ma Brno) udvara a korai humanizmus fellegvára.
	Zsigmond (másodszor)	1411–1415

Brandenburg-Poroszország

A Poroszországban uralkodó Albert Frigyes 1618-as halála után az uralkodói cím vejére, János Zsigmondra szállt, onnantól kezdve Brandenburg és Poroszország uralkodói tisztét egyazon személy töltötte be.

Poroszország hercegei

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	Albert *1490. május 17. †1568. március 20.	1525–1568	Albrecht; III. „Achilles” Albert brandenburgi választó unokája. Hohenzollern-ház tagja. A Német Lovagrend nagymestere. I. („Öreg”) Zsigmond lengyel király adományozta neki a porosz hercegi címet.
	Albert Frigyes *1553. április 29. †1618. augusztus 27.	1568–1618	Albrecht Friedrich; I. Albert fia.

Hohenzollerek

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	I. Frigyes *1371. szeptember 21. †1440. szeptember 20.	1415/17–1440	Friedrich I.
	II. „Vas” Frigyes *1413. november 19. †1471. február 10.	1440–1470	Friedrich II. „der Eiserne”
	III. „Achilles” Albert *1414. november 9. †1486. március 11.	1470–1486	Albrecht „Achilles”
	I. „Ciceró” János *1455. augusztus 2. †1499. január 9.	1486–1499	Johann I. „Cicero”
	I. „Nesztór” Joachim *1484. február 21. †1535. július 11.	1499–1535	Joachim „Nestor” – művelt, humanista uralkodó, aki egyetemet alapított és fontos törvénykezési reformokat hajtott végre.
	II. „Hektór” Joachim *1505. január 13. †1571. január 3.	1535–1572	Joachim „Hektor”
	János György *1525. szeptember 11. †1598. január 8.	1571–1598	Johann Georg
	Joachim Frigyes *1546. január 27. †1608. július 18.	1598–1608	Joachim Friedrich
	János Zsigmond *1572. november 8. †1619. december 23.	1608–1619	Johann Siegmund – jelentősen növelte Brandenburg területét és apósától örökölte Poroszországot, mellyel megindult a modern Poroszország kialakulása.
	György Vilmos *1595. november 13. †1640. december 1.	1619–1640	Georg Wilhelm – gyengekezű uralkodó volt, aki országát hiába próbálta megvédeni a harmincéves háború szörnyűségeitől.
	I. Frigyes Vilmos *1620. február 16. †1688. április 29.	1640–1688	Friedrich Wilhelm – „a Nagy Választófejedelem”-ként emlegetett uralkodó, erőskezű központosító, haderő-szervező és hadvezér, aki megteremtette a porosz militarizmus alapjait.

Porosz Királyság

A terület megnevezése 1701 után: Porosz Királyság, mely többek között Brandenburgot és Poroszországot is magában foglalta.

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	I. Frigyes *1657. július 11. †1713. február 25.	1688–1713	Friedrich I (III.) – III. Frigyesként brandenburgi választófejedelem, 1701-től a királyi cím viselője, ezzel a Porosz Királyság megalapítója
	I. Frigyes Vilmos *1688. augusztus 14. †1740. május 31.	1713–1740	Friedrich Wilhelm I – tehetséges, erőskezű uralkodó volt, aki gazdaságilag rendbe tette Poroszországot és jelentős iparosítást hajtott végre.
	II. „Nagy” Frigyes *1712. január 24. †1786. augusztus 17.	1740–1786	Friedrich II „der Große” – A porosz felvilágosult abszolutizmus atyja. Jelentős fejlesztéseket hajtott végre Poroszországban, mely uralkodása alatt katonai és politikai nagyhatalmi pozíciót élvezett.
	II. Frigyes Vilmos *1744. szeptember 25. †1797. november 16.	1786–1797	Friedrich Wilhelm II – tékozló uralkodó, akinek országlását inkább szerelmi botrányai jellemezték, mint politikai sikerei. Lengyelország harmadik felosztásában azonban részt vett.
	III. Frigyes Vilmos *1770. augusztus 3. †1840. június 7.	1797–1840	Friedrich Wilhelm III – uralkodásának idejére estek a napóleoni háborúk, melytől a Porosz Királyság sokat szenvedett. A háborúk lezárása után stabilizálta Poroszország helyzetét, mely fontos pillére lett a Szent Szövetségnek. Uralkodása alatt vált Poroszország "Európa csendőrévé".
	IV. Frigyes Vilmos *1795. október 15. †1861. január 2.	1840–1858	Friedrich Wilhelm IV – kezdetben liberális politikát folytatott, azonban az 1848-as forradalmi hullám után Bismarck javaslatára abszolutista uralmat vezetett be.
	I. Vilmos *1797. március 22. †1888. március 9.	1858–1888	Wilhelm I, (1871-től császár) – Németország egyesítése után a császári cím viselője. Sikeres, tehetséges uralkodó.
	III. Frigyes *1831. október 18. †1888. június 15.	1888	Friedrich III – a Német Birodalom császára. A brandenburgi–porosz uralkodók közül az első, akinek egyetemi végzettsége volt. Uralkodása előtti katonai sikerei ellenére a háborút megvetette.
	II. Vilmos *1859. január 27. †1941. június 4.	1888–1919	Wilhelm II – a Német Birodalom utolsó császára. Az első világháború alatt uralkodott. A háború elvesztésével a Német Császárság felbomlott.

Az 1918 utáni idők

Az elvesztett világháború után Németország megszűnt monarchia lenni, azonban a weimari Németországban Porosz Szabad Állam (Freistaat Preußen, más írásmódban Freistaat Preussen) működött tovább.

A Porosz Szabad Állam miniszterelnökei:

• Paul Hirsch (SPD) 1918–1920
• Otto Braun (SPD) 1920–1921
• Adam Stegerwald (Deutsche Zentrumspartei) 1921
• Otto Braun (SPD) 1921–1925
• Wilhelm Marx (Deutsche Zentrumspartei) 1925
• Otto Braun (SPD) 1925–1932

1932-ben Franz von Papen feloszlatta a porosz kormányt, és helyén kormányzóságot hozott létre, melynek élén a Reichskommissar, a birodalmi kormányzó állt. Poroszország birodalmi kormányzói:

• Franz von Papen; 1932
• Kurt von Schleicher; 1932–1933
• Franz von Papen; 1933

A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Poroszország vezetője:

• Hermann Göring (NSDAP) 1933–1945

Az elvesztett második világháború után a szövetséges erők feloszlatták Poroszországot. Kelet-Poroszország, a korábbi porosz állam, melyből a katonai hatalom kifejlődött, orosz és lengyel igazgatás alá került. Brandenburgot a megszálló szovjet hatalom és az NDK kommunista kormánya három körzetre osztotta fel. Brandenburg, mint szövetségi állam, a német újraegyeülés után jött újra létre.

Trónkövetelők

A német monarchia megszűnése óta a Hohenzollern-család egyes tagjai életük során, ill. a mai napig igényt tartanak a porosz, ill. a német trónra. Ezek:

• II. Vilmos volt német császár 1918–1941 közötti száműzetésének ideje alatt
• Vilmos német koronaherceg (1882–1951), igénye a német/porosz trónra a 1941–1951 közötti időszakban élt.
• Lajos Ferdinánd német herceg (1907–1994), igénye a német/porosz trónra az 1951–1994 közötti időszakban élt.
• György Frigyes német herceg (1976–), igényt támaszt a német/porosz trónra 1994 óta.

Forrás

• Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland – vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung (Weltbild kiadó, 1997, ISBN 3-8289-0358-4, 248. old.)
• Az angol és német Wikipédia vonatkozó cikkei