Populizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 186.143.163.112 (vitalap) 2021. május 25., 23:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A "99%" (nép) "az 1%" (elit) elleni retorikájával a nemzetközi Occupy mozgalom példája volt a populista társadalmi mozgalomnak.
A Nolan-diagram meghatározása szerint a populizmus (és a totalitarizmus) a bal alsó sarokban található.
Egy 1896-ból származó rajzfilm, amelyben William Jennings Bryan, a populizmus határozott híve, lenyelte az Amerikai Demokrata Párt szimbólumát.

A populizmus (latin: populus = nép szóból) több jelentésű fogalom, napjainkban általános értelemben véve az a politikai tendencia vagy stratégia, amely célja a dolgozó osztály (a tömeg) megnyerése.[1] A nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operáló irányzat. A populisták többnyire azt állítják, hogy az „egyszerű emberek” oldalán állnak.

Nem annyira ideológia, mint inkább magatartásmód,[2] amely egyaránt felbukkanhat a politikai jobb- és baloldalon, és középen is.

A populizmus szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták elsőszámú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”.

Politikai populizmus

A populizmus a 19. századtól kezdve különféle formákat öltött, de többnyire a népre való állandó hivatkozásban merül ki. A populisták felosztják a társadalmat két homogén csoportra: a becsületes közemberekre és a korrupt elitre; továbbá azt mondják, hogy a „nép akarata” vezérli őket.[3] Gyakran hivatkoznak a népre, vágyaira, akaratára, azonnali megoldást ígérve. Ilyen értelemben a populizmus a demokráciákban éppúgy jelen van, mint a diktatúrákban.[2] Hitler, Mussolini, Franco vagy Kádár János politikai magatartásában megfigyelhetők voltak populista gesztusok és szólamok.[2]

A populizmus jellegzetesen "vidéki" bázisú, a hagyományos nemzeti, vallási, többségi értékeket hirdeti, a "kisemberek" védelmében szól, nevében szól és ítélkezik, és a társadalom problémáit elsősorban a társadalmi elit és a nemzetközi összeesküvés bűneinek tulajdonítja.[2]

A populista politika tagadja, hogy létezik legitim kisebbségi vélemény; a populistáétól eltérő vélemények képviselői a populista szerint a nép ellenségei.

A kommunikációban a homogén „népre”, az egységes, vagy legalábbis többségi népakaratra való folyamatos hivatkozás jellemző. A politikai intézményrendszert közelebb kell vinni a néphez, ez a populizmus üzenete a "nép nevében" kormányzó diktátorokhoz éppen úgy, mint a "nép által" választott képviselőkhöz.[2]

Ágai:

Politikai példái

Orbán Viktort populista vezetőként emlegetik,[4][5][6] aki a magyarok védelmezőjeként tünteti fel magát Soros, a bankok, a migránsok vagy akár Brüsszel (az EU) ellen [7]
Az amerikai Donald Trump mind a populista törekvést, mind a konteó elméleteket képviselte.[6][8][9]

Európa

Európában a 21. században populista, autoriter rezsimek Magyarországon (Orbán V.),[10] Lengyelországban (Jog és Igaz. Párt) és Törökországban (Erdogan) alakultak ki.[10]

Olaszországban Berlusconi [11] és Matteo Salvini képviselte [12] a populizmust.

Fidesz

2010 előtt a Fidesz egy átlagos konzervatív párt volt. 2010 után ez megváltozott és egy jobboldali populista pártként,[13] „a magyar nép” nevében harcot hirdetett a multinacionális cégek, a „korrupt nemzetközi elit” és Brüsszel (az EU) ellen.[14][7] Az ellenségképben Soros Györgyöt összekötötte Brüsszellel, és 2015-től a középpontba került a migránsellenessége, amelyben a keresztény „őslakosok háborúja” folyik az iszlám bevándorlókkal és menekültekkel.[7] Az ún. nemzeti konzultációk jó eszközként szolgálnak ehhez a populista politikához.[15][16][17]

Egyéb jelentései

Korábbi jelentései alapján Margaret Canovan brit politikafilozófus a következő definíciókat adta még :[18]

  1. Az a mozgalom vagy ideológia, amely szerint az erény a többséget alkotó egyszerű emberekben rejlik, valamint az ő kollektív tradícióikban.
  2. Az az ideológia, amely szerint az emberek akarata feljebbvaló minden más értéknél.
  3. A vidéki kisemberek ideológiája, akiket veszélyeztet az ipar és a finánctőke.
  4. Olyan rurális mozgalom, amely veszélyeztetve érzi a hagyományos értékeket a változó világban.
  5. Az a hit, amely szerint a többségi vélemény nem juthat felszínre az "elit" kisebbség aknamunkája miatt.

Lásd még

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Real Academia Española. «populismo». DRAE. «Tendencia política que pretende atraerse a las clases populares. U. m. en sent. despect.»
  2. ↑ a b c d e Polgári politikai lexikon: Populizmus, 2008., Kairosz
  3. ↑ What is a Populist?
  4. ↑ Mudde, Cas; Rovira Kaltwasser, Cristóbal (2017). Populism: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. p. 91. ISBN 9780190234874
  5. ↑ Bloomberg: How Viktor Orban’s Populism May Face Backlash in Budapest
  6. ↑ a b The Guardian: How to spot a populist
  7. ↑ a b c Progresszív válaszok a populizmusra
  8. ↑ 24 conspiracy theories Donald Trump has floated over the years. Business Insider, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Bump, Philip. „President Trump loves conspiracy theories. Has he ever been right?”, The Washington Post, 2019. november 26. (Hozzáférés: 2020. május 14.) 
  10. ↑ a b Encyclopedia Britannica: Populism: In the early 21st century, populist authoritarian regimes arose in Turkey, Poland, and Hungary ..
  11. ↑ Liberális és illiberális populizmus: Berlusconi és Orbán politikai vezetése
  12. ↑ BBC: Matteo Salvini: Can Italy's populist leader return to power?
  13. ↑ Bieling, Hans-Jürgen. Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble', Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives. Routledge, 110. o. (2015). ISBN 978-1-317-65298-4 
  14. ↑ Politico: The new communists, April 5, 2018
  15. ↑ Magyar Narancs: Nemzeti konzultáció: a marketingtől a populizmusig
  16. ↑ Goethe Institut: POPULISMUS UND BEVÖLKERUNGSRÜCKGANG, Juni 2019 (németül)
  17. ↑ Orban’s ‘National Consultation’ Seeks to Set Hungary’s Political Agenda (amerikai angol nyelven). Balkan Insight, 2020. június 9. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  18. ↑ Margaret Canovan: Populism

További információk

  • A Nyugat bűnrészessége, hogy fenntartják a Fidesz illiberális rendszerét – Interjú Cas Mudde holland politikatudóssal – 444.hu, 2018. június 18.
  • Progresszív válaszok a populizmusra
  • Az európaiság eredetétől a "klasszikus" populista rendszerig. Segédanyag; szerk. Király István et al.; SMPI, Kaposvár, 1993 (A pedagógia időszerű kérdései Somogyban)
  • Horváth Gyula: Tanulmányok Latin-Amerika történetéből. A populizmushoz vezető történelmi út néhány állomása; Kaposvári Építők SC, Kaposvár, 1993 (Más kor könyvek)
  • Horváth Gyula: A populizmus kialakulása Mexikóban; Közgyűlés, Kaposvár, 1996 (Örökség)
  • Horváth Gyula: A "klasszikus" politikai populizmus ideológiája. Oktatási segédanyag; PATE ÁTK, Kaposvár, 1998 (Politikaelméleti füzetek)
  • Kiss Endre–Molnár János: Populizmus. Budapest, 2000. november 4.; Friedrich Ebert Alapítvány, Bp., 2001
  • Politikai állatfajták. Konszenzusos demokrácia, populizmus, szavazóbázisok és parlamenti választások Ausztriában, 2008; szerk. Balogh Róbert et al.; Magyar Progresszív Társaság Platform, Bp., 2008
  • John Lukacs: Demokrácia és populizmus. Félelem és gyűlölet; ford. Komáromy Rudolf; Európa, Bp., 2008
  • Győri Gábor: Populizmus és kormányzás; Demos Magyarország, Bp., 2008
  • Medvék, tulipánok, populisták. Aromán politikai rendszer dilemmái és a 2008-as parlamenti választások; szerk. Balogh Róbert et al.; Generáció 2020 Közhasznú Egyesület, Bp., 2009
  • David van Reybrouck: A populizmus védelmében; ford. Bérczes Tibor; Gondolat, Bp., 2010
  • Ernesto Laclau: A populista ész; ford. Csordás Gábor; Budapest : Noran Libro, 2011
  • Nemzet a mindennapokban. Az újnacionalizmus populáris kultúrája; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Bp., 2014
  • Frank Füredi: A célkeresztben: Magyarország; ford. Soproni András; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2017
  • Antal Attila: A populista demokrácia természete. Realizmus és utópia határán; Napvilág, Bp., 2017
  • Populista korszellem? A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Győr, 2017. június 9-10.; szerk. Smuk Péter; Gondolat, Bp., 2017
  • Bartha Ákos: Populizmus, népiség, modernizáció. Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2017 (Magyar történelmi emlékek Értekezések)
  • David van Reybrouck: A választások ellen; ford. Zákányi Viktor; Gondolat, Bp., 2017
  • Gyurácz Ferenc: Populizmus. Tanulmányok, 1991–2007; Magyar Nyugat, Szombathely, 2017
  • Antal Attila: A populista demokrácia természete. Realizmus és utópia határán; Napvilág, Bp., 2017
  • Forgács Imre: Titanic Európa? Válságok és remények; Gondolat, Bp., 2019
  • David Goodhart: Úton hazafelé. A populista lázadás és a politika jövője; Századvég, Bp., 2019
  • Antal Attila: Orbán bárkája. Az autoriter állam és a kapitalizmus szövetsége; Noran Libro, Bp., 2019 (Progress könyvek)
  • Jonah Goldberg: A Nyugat öngyilkossága avagy Hogyan dönti romba a tribalizmus, a populizmus, a nacionalizmus és az identitáspolitika újjászületése az amerikai demokráciát; ford. Nagy Mátyás; Alexandra, Pécs, 2019
  • Progresszív válaszok a populizmusra. Miért szavaznak az európaiak a populista pártokra, és hogyan válaszolhatnak erre a kihívásra a progresszívek?; szerk. Boros Tamás; Friedrich-Ebert-Stiftung–Policy Solutions, Bp.–Brüsszel, 2019
  • B. Kádár Zsuzsanna: Populizmus és emlékezetpolitika; WJLF, Bp., 2020 (Wesley konferencia kötetek)
  • Paár Ádám: A populisták (h)ősei. Az észak-amerikai populista mozgalom (1891–1908) rövid története, valamint eszmei rokon mozgalmai Magyarországon; Magyar Nyugat, Szombathely, 2020
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Populizmus&oldid=23897199”