Polányi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polányi Mihály
1933-ban
1933-ban
SzületettPollacsek Mihály
1891. március 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1976. február 22. (84 évesen)[3][4][5][1]
Northampton[6]
Állampolgársága
GyermekeiPolányi János
Foglalkozása
Tisztségeelnök (1944–1946)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Polányi Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polányi Mihály, Michael Polanyi, (szül. Pollacsek) (Budapest, 1891. március 11. – Northampton, 1976. február 22.) magyar–brit tudós, akinek a munkássága a fizikai-kémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt.

Életrajz[szerkesztés]

Budapesten, zsidó családban született, mint Pollacsek Mihály és Wohl Cecília gyermeke. Édesapjuk mérnök és vállalkozó volt, akinek forgandó szerencséje a vasútspekulációban arra ösztönözte Mihályt, hogy ő inkább az orvostudomány segítségével teremtsen egzisztenciát. 1913-ban végzett, és nem sokkal ezután már az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált orvosként az első világháborúban. Megsebesült, kórházba került, és lábadozása idején írta doktori disszertációját fiziko-kémiából 1917-ben.

1920-ban Németországba emigrált, hogy kémikusként dolgozzék Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban. Itt házasodott meg a római katolikus szertartás szerint (Polányi maga is katolikus hitre tért).[10] 1929-ben felesége, Magda fiút szült, Polányi Jánost, a későbbi Nobel-díjas kémikust. Németországban kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel. Miután 1933-ban Németországban hatalomra kerültek a nemzetiszocialisták, Polányi a Manchesteri Egyetem (University of Manchester) fiziko-kémia professzora lett. Hatalmas váltásként a későbbiekben, miután egyre többet publikált a társadalomtudományok és a filozófia területén, (1948 és 1958 között) az egyetem társadalomtudomány professzora lett.

Családja[szerkesztés]

Bővebben: Polányi család

Testvére Polányi Károly híres közgazdász, unokatestvérei pedig Pór Ödön, Szabó Ervin és Seidler Ernő voltak.[11]

Fiziko-kémia[szerkesztés]

Polányi tudományos érdeklődése szélesen merített, felölelte a kémiai kinetikát, a röntgentudományt és a szilárd testek felületén fellépő gázadszorpciót. Elsősorban a folyadék kémiájával és általában fizikai, kémiai kutatásokkal foglalkozott. Később figyelme az adszorpciós termodinamika felé fordult. A szakirodalomban később róla nevezték el az adszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. 1934-ben Polányi, körülbelül egy időben G. I. Taylorral és Orován Egonnal, felfedezte, hogy a rugalmas anyagok deformációja megmagyarázható a Vito Volterra által 1905-ben kifejlesztett diszlokációs elmélettel. Ez a meglátás létfontosságú volt a merev testek mechanikájának modernizálásában.

Tudományfilozófia[szerkesztés]

Az 1930-as évek közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, Friedrich Hayekhez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.

Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket Thomas Kuhn vizsgált az 1960-as években. Polányi legteljesebben a Gifford előadásokban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen, és amelyek Personal Knowledge (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.

Közgazdaságtan[szerkesztés]

Polányi, mint Hayek is, hitt abban, hogy a szabad piac lehetőséget nyújt a belefoglalt tudás („tacit knowledge”) alkalmazására a társadalomnak. Ez segíti a társadalmat az önszervezésre és a különböző célok hajszolására. Közgazdasági gondolatait The Logic of Liberty (A szabadság logikája) című könyvében fejtette ki. Polányi Mihály spontán rend elméletének sajátosságai a levéltári anyagok tanulmányozásával válnak érthetővé. [12]

Kitüntetések[szerkesztés]

Polányi a Royal Society és az oxfordi Merton College tagja volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  7. ↑ https://academic.oup.com/book/36398?login=true
  8. ↑ https://academic.oup.com/chicago-scholarship-online/book/21278
  9. ↑ https://doi.org/10.1093/019517433X.001.0001
  10. ↑ Torrance, Thomas F. (2002). „Polányi Mihály és a keresztény hit: személyes beszámoló” (pdf). Polanyiana (1–2), 167–176. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)  
  11. ↑ Geni
  12. ↑ Biro, Gabor (2023. április 15.). „"The Case of the Missing Potatoes: Reconsidering Michael Polanyi's Spontaneous Order," Global Intellectual History, 2023.”. Global Intellectual History 8 (x), xxx–xxx. o. DOI:10.1080/23801883.2023.2193704.  

Bibliográfia (angolul)[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A békeszerzőkhöz. Nézetek az európai háború és béke feltételeiről; Benkő, Budapest, 1917
  • Gázok, gőzök adsorbtiója szilárd, nem illandó adsorbensen; szerzői, Budapest, 1917
  • Polányi Mihály filozófiai írásai I-II. (vál. Nagy Endre, Újlaki Gabriella, ford. Beck András et al), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1992 (Kísértések) ISBN 9637978100 (összes)
  • Személyes tudás. Úton egy posztkritikai filozófiához I-II. (ford. Papp Mária), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (Mesteriskola) ISBN 9637978607 (összes)
  • Tudomány és ember. Három tanulmány; ford. Beck András, Bánki Dezső; Argumentum–Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság, Budapest, 1997 ISBN 963-446-049-6
  • Polányi Mihály; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Molnár Attila Károly; Új Mandátum, Budapest, 2002 (Magyar panteon)

További információk[szerkesztés]

  • „A Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság” honlapja Archiválva 2006. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben és Polanyiana című folyóirata
  • A „Polanyi Society” honlapja (angol nyelven)
  • Fülöp Endre (2007). „Polányi Mihály”. Phronesis 1 (2), 23–36. o. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)  
  • Mary Joe Nye (2002). „Michael Polanyi (1891–1976)” (angol nyelven). International Journal for Philosophy of Chemistry 8, 123–127. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)  
  • Phil Mullins: M. Polanyi (1891–1976) (angol nyelven). Gospel and Thought. [2005. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.) (többnyire filozofikus életrajz)
  • Michael Polanyi (1891–1976) (angol nyelven). Philosophy Research Base. Erratic Impact. [2013. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.) információ Polányiról
  • Szívós Mihály: A személyes és a hallgatólagos tudás elmélete. Előzmények, keletkezéstörténet és új távlatok; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005
  • Paksi Dániel: Személyes valóság. Polányi Mihály posztkritikai filozófiájának értelmezése, és a személyes tudás fogalmának elmélyítése és megalapozása az evolúciós gondolat alapján; L'Harmattan, Budapest, 2014
  • Szívós Mihály: Fordulópontok a hallgatólagos tudás és a tudattalan felfedezés-történetében. A hallgatólagos tudás általános elmélete; MSZT–Loisir, Budapest, 2017 (Magyar szemiotikai tanulmányok)
  • Nagy J. Endre: Keserédes testvérség. Polányi Károly és Polányi Mihály; IASK–Savaria University Press, Kőszeg–Szombathely, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polányi_Mihály&oldid=26645493”