Polip (televíziós sorozat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Polip (film) szócikkből átirányítva)
A Polip
La Piovra
Rendező Damiano Damiani
Florestano Vancini
Luigi Perelli
Forgatókönyvíró Ebbe Roe Smith
Ennio De Concini
Sandro Petraglia
Stefano Rulli
Főszerepben Michele Placido
Patricia Millardet
Remo Girone
Vittorio Mezzogiorno
Raoul Bova
Bruno Cremer
Zene Riz Ortolani
Ennio Morricone
Gyártás
Nyelv olasz
Időtartam változó
Forgalmazás
Eredeti adó Radiotelevisione Italiana
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

10 évadból álló olasz minisorozat (1984-2001), amelyet A Polip címen 1984-ben kezdtek sugározni az olasz televíziócsatornák, és a vetítések mintegy 17 éven keresztül folyamatosan folytatódtak. A széria a szervezett bűnözés elleni olasz küzdelem magányos, kemény figuráinak megpróbáltatásáról szól, erős társadalombírálat, kivételes atmoszféra, igényes színészi alkotómunka jellemzi.

A Polip témavilága, főbb jellemzői, alkotói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maffia szorításában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezett bűnözés a nemzetközi filmkészítés jellegzetesen visszatérő témái közé tartozik, olyan kimeríthetetlen, titokzatos világot ábrázol, mely minden alkalommal megmozgatja az izgalomra vágyó nézőközönség fantáziáját. A hollywoodi mozi A Keresztapa falrengető sikere után, Brian De Palma, Martin Scorsese és Francis Ford Coppola zseniális alkotásainak köszönhetően ismét felfedezi a gengszter- és maffiafilmekben rejlő lehetőségeket. Az olasz filmgyártás A Polip (La Piovra) című sikersorozattal adózik a maffiokrácia előtt, természetesen a szicíliai alvilági hálózatot választva főtémául, s azt a jellegzetes milliőt, amely a valóságban is rettegésben tartotta Olaszország lakosait egészen a '80-as évek végéig. Giovanni Falcone és Paolo Borsellino bírák makacs tisztességgel folytatott maffiaellenes irtóhadjárata a '90-es évek első felében annak ellenére meghozta gyümölcsét, hogy a két becsületes hivatalnok életét a titkos szervezet tragikus körülmények között kioltotta. A Polip egy izgalmas korszakot beszél el, amelyben a leleplezhetetlen organizmus még jószerivel egész Olaszországot a kezében tartja, s rideg üzleti machinációkkal, zsarolással a vezető politikusokat, közszereplőket, médiasenkiket, ügyvédeket is maga mellé állítja.

A sorozat felépítése, cselekményszálai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A széria összesen 10 minisorozatból (évadból) tevődik össze, amelyek epizódszáma a 2-től a 6-ig teljességgel változó, ahogy az epizódok időtartama sem állandósul. Az első négy évad Corrado Cattani felügyelő (Michele Placido) viszontagságos történetét és maffiaellenes bosszúhadjáratát meséli el. A 25. részben bekövetkező halála után a nyomozást az Amerikából hazatérő Davide Licata (Vittorio Mezzogiorno) veszi kezébe, majd miután ő is életét veszti, később Gianni Breda (Raoul Bova) vállalja a küzdelmet. Az 5-7. évad lényegében Cattani történetét, tehát a szervezett bűnözés elleni háború fejleményeit és haladását gördíti tovább, míg a 8-9. az 50'-es évek Szicíliájában játszódik, ebben is szerepel Raoul Bova, egy másik rendőrt formálva meg, de a kamasz Tano Cariddivel is találkozhatunk ezekben az epizódokban. A 2 részes 10. évad Conti bírónő és Tano Cariddi jelenbeli történeténél veszi fel ismét a fonalat. A legtemperamentumosabb karakter az egész sorozatban Tano Cariddi, mivel okosságával és leleményével mindig felülkerekedik mindenkin.

Alkotók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat első évadát Damiano Damiani, a másodikat Florestano Vancini, a többit pedig Luigi Perelli rendezte. Az első évadban Riz Ortolani működött közre zeneszerzőként, majd a másodiktól a legendás, Oscar-díjas Ennio Morricone váltotta. A színészek között olyan jelentős művészekkel találkozhatunk, mint a főszerepet alakító Michele Placido (aki még számos hasonló témájú alkotáshoz adta a nevét, sőt, rendezőként jegyzi a nemrégiben elkészült Bűnügyi regényt), a híres amerikai színész, a Psycho Arbogast nyomozója, Martin Balsam, vagy a Maigret felügyelőként ismertté vált Bruno Cremer. A magyar szinkront a Magyar Szinkron- és Videovállalat készítette, Cattani felügyelő magyar hangjaként Szersén Gyula színművész alkotott maradandót. A további szinkronszerepekben is jeles magyar színészek, Béres Ilona, Tordai Teri, Végvári Tamás, Szombathy Gyula, Benkő Gyula hallhatók.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután elődje gyilkosság áldozata lett, Corrado Cattani felügyelőt Szicíliába helyezik. Feleségével, a német származású és viharos múlttal rendelkező Elsével, valamint 12 éves kislányukkal, Paolával egy kisvárosba költöznek. A felügyelő a helyi nyomozócsoport élére állva azt a feladatot kapja, hogy derítsen fényt elődjének, Marineonak meggyilkolására, de Cattani mélyebb összefüggéseket keresve jut el a maffia ügyleteihez. Házassága időközben zátonyra fut, felesége elhagyja, de lányuk a felügyelő mellett marad. A titkos szervezet nem kíméli Corrado környezetét: megölik egyik munkatársát, majd egy börtönben ülő informátor következik, de a nyomozó rendíthetetlen. Minden gyanúsítottat bíróság elé citál, de a tárgyalások alatt a maffia elrabolja Paolát, aki a szülők különélése óta az apjával maradt. A felügyelőt megzsarolják, hogy vonja vissza a vádakat és semmisítsen meg minden bizonyítékot. A gyanúsítottakat felmentik, a felügyelő pedig felmond állásából. Paolát elengedi a maffia, de kiderül, hogy a kislányt megerőszakolták és ezért sokkos állapotba került. Cattani feleségéhez fordul segítségért és elviszik a kislányt egy klinikára, ahol az orvosok nem sok javulással kecsegtetik a szülőket. Cattani nem tudja feldolgozni a lányával történteket és elhatározza, hogy bosszút áll. Látva a felügyelő elszántságát, a maffiafőnök úgy dönt, inkább alkut köt és átadja neki Paola megrontójának holttestét. A felügyelő hosszas utánajárással eléri, hogy felnyissák az aktát és újra kezdjék a nyomozást, őt pedig visszavárják felügyelői posztjára.

2. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Corrado Cattani szicíliai távozása után A Polip még lebilincselőbben folytatódik. Cattani és felesége Svájcban minden gondot lányukra, a válságos állapotban lévő Paolára fordítanak. Ám miután a kislány öngyilkosságot követ el, a szülők útjai elválnak, és a felügyelő visszamegy Palermoba, ahol koholt vádak alapján börtönbe zárják. A szabadulás csak egy úton lehetséges: a maffia – Terrasini ügyvéd – segítségével. Corrado színleg egyességre lép a szicíliai manipulátorral, és felajánlja segítségét barátjának, Cannito tanácsosnak is. Mindez azonban csak trükk – a nyomozó Ferretti erőihez csatlakozik, akinek eltökélt szándéka, hogy felszámolja az egész alvilági hálózatot. Corrado még Olga Camastra grófné szerelmét is felhasználja, hogy minél több információt szerezzen ellenségeiről, akik közben két érdekcsoportra szakadnak: Cannito és Laudeo háborúba indul Terrasini és olasz-amerikai barátja, Carrisi ellen. Cattani kihasználva a feszültséget, ügyesen lavíroz a klikkek között, és előbb – Terrasinivel együttműködve – Cannitót lehetetleníti el egy terhelő újságcikkel, majd felfedez egy olyan aktát is, ami Terrasini és Laudeo vesztét okozhatja. Kalandos úton szerzi meg a kódolt irat kulcsát, és felhasználva a bizonyítékokat, leszámol régi ellenségeivel – feleségét, Elsét azonban akaratlanul is kiszolgáltatja a dühös maffia bosszújának. A csúcsperben viszont győzedelmeskedik, s egyúttal védőbeszédet mond az elmúlt években meggyilkolt szerettei nevében is. A felügyelő ismét magára marad, a harc azonban még korántsem ért véget.

3. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Polip harmadik évadában Corrado úgy érzi, végre nyugalomra lel egy hegyvidéki kolostor békés közösségében. Bert, az amerikai FBI-ügynök azonban visszahívja. Újdonsült társa a titokzatos Kemal Yfter fegyverkereskedő és a felügyelő régi "ismerőse", Lauedo professzor közös ügyei után nyomoz. Bert rábeszéli őt, hogy segítsen neki a szálak felgöngyölítésében. Cattani meglátogatja a börtönben raboskodó Lauedot, és azzal fenyegetőzik, ha nem beszél, még rosszabbul járhat. A professzor ezalatt utasítást ad egy kislány elrablására, akinek édesapja kapcsolatban áll az ügyletekkel. A sikertelen kísérlet után a felügyelő megismerkedik a kislány családjával, és nővérével, aki egyből beleszeret a nyomozóba. Giulia apja, Carlo Antinari igen befolyásos ember, ugyanis ő a vezérigazgatója az Antinari banktársaságnak. Corrado és Bert tovább folytatják a nyomozást, de már túl késő, a gépezet beindul. Gyilkosságok sorozataira ad utasítást a maffia. A szálak egészen Dino Alessihez vezetnek, aki a bankár jobb keze és a család barátja. Cattani rájön, hogy ő a mozgatórugója a sötét pénzügyi tranzakcióknak és a gyilkosságoknak. Közben egy régi ellenség, Terrasini is kiszabadul a börtönből, aki bosszút esküszik. Miután Bertet és embereit lemészárolják, a felügyelő ismét egyedül marad. Giulia és Corrado ezután Semio szigetére utaznak, ahol Giulia apját, Carlo Antinarit holtan találják. A nyomok öngyilkosságra utalnak, mindez azonban a maffia műve. Cattani úgy dönt, visszalép a rendőrség kötelékébe, hogy kinyomozza, milyen közös üzletre készülődik Nicola Antinari, Giulia nagyhatalmú nagyapja, Yfter, és a maffia emberei. Az öreg Antinari úgy dönt, vezérigazgatót csinál Giuliából. A lány el akar menekülni, Corrado azonban, akinek már nincs vesztenivalója, egy pillanatra sem áll meg, és annak a tudatában, hogy szerelmét elveszíti, mégis megindítja bravúros nyomozását – amelynek eredményeképpen a rendőrség a nyílt tengeren hiúsítja meg a nagyszabású adásvételt. Mindeközben némi aggodalomra ad okot, hogy Tano Carridi, meggyilkoltatva Terrasini ügyvédet, egyre magasabbra emelkedik a maffia ranglétráján…

4. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két évvel az előző széria eseményei után minden eddiginél izgalmasabban folytatódik A Polip című sorozat. Tano Cariddi, az Antinari Bank újdonsült vezérigazgatója meg akarja szerezni a Nemzetközi Biztosítótársaság feletti ellenőrzést, úgy, hogy a maffia milliárdjait fekteti be a tőzsdén. Salinbeni szenátor, és a titokzatos Espinosa segítségével sikerül öngyilkosságba hajszolnia az intézmény elnökét, Philippo Rasit, és érdekházasságba kényszeríteni Rasi húsz éves, gyönyörű lányát, Estert. Corrado Cattani eközben elfogja Tindari kaszinótulajdonos hidegvérű és különös gyilkosát, Salvatore Frollót, akiben a maffia régi adósát ismeri fel, és rögtön nézeteltérése támad Sylvia Conti bírónővel, ám kapcsolatuk hamar barátsággá szelídül. Cattani Davide Faeti újságíró bevonásával értékes információkat szerez Frollóról. Az újságírót váratlanul meggyilkolják, de halála előtt egy vérfoltos fényképet nyújt Cattaninak. Ez az egyetlen vékony szál, amelyen a nyomozó elindulhat. Kiderül, hogy a fénykép Frollo halottnak hitt lányát ábrázolja, és Cattani hosszas kutatómunka után rá is akad az árvaházban nevelkedett gyermekre. Tano, félreállítva az útból eddigi partnerét, a "Bábost", a maffia többi hatalmasával megegyezik egy nagyszabású hulladékszállítmányról, és sikeres nap elé néz a tőzsdén. Corrado Cattani felügyelő azonban nem adja meg magát, és embereivel összefogva, felkészül a bűnszövetkezettel való végső leszámolásra.

5. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cattani felügyelő halála után egy olasz-amerikai szálon folytatódik a történet. Egy New Yorki razzia alkalmával letartóztatnak néhány maffia tagot. A raziát a TV-ben néző Dave Licata (aki egy USA-ban élő ex-rendőr) felismeri egy régi ismerősét, Simon Bartot és felkeresi mivel meg akarja tudni ki árulta el évekkel azelőtt. Simon meggyőzi hogy térjen vissza Olaszországba és épüljön be a Linori családba amely szoros kapcsolatban áll a maffiával. Találkozik a fiával és egykori feleségével is akiket annak idején nem vihetett magával. Közben Szicílában a maffia egy óriási üzletre készül mégpedig úgy hogy a térségbe irányuló állami támogatást próbálja megszerezni a Linori család SicilTeknoPlus nevű cégén keresztül. A tranzakcióban részt vesz Espinoza és Annibale Corvo akit a maffia a Linori család feje Giovanni Linori ellenkezése ellenére a cég vezetőjévé választatja miközben gyilkolni kezdi a Linorikat. A szintén amerikából hazatérő Andrea Linori veszi át a céget aki a szökésben levő Tano Carridi tanácsára rábólint az üzletre. Licata mint a család alkalmazotja nyomozni kezd és a véletlennek köszönhetően kapcsolatba lép Sylvia Conti bírónővel de gyanakvást ébreszt a házon belül ahol felfedik Licata személyazonosságát és túszul ejtik a családtagjait. A haldokló Linori utolsó szavait követve Németországban folytatják a nyomozást a „Bábos“ segítségével aki ismerte Linorit és végül rájönnek a pénzügyi csalás részleteire. Hazatérve megpróbálnak rajtaütni az alvilágon hogy meghiusítsák a tranzakciót.

6. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy változás történik a maffia vezetésében. A régi csúcsvezetés maradékát legyilkoltatja és ezzel a helyükre lép a maffia új főnöke. Licata ellen is merényletet hajtanak végre aki életveszélyesen megsebesül. Miután kiengedik a kórházból elfogadja a maffia ellen harcoló speciális csoport ajánlatát mely egy fényképész meggyilkolásának okát kutatja. A cél a maffia új főnöke, a "fekete király" kézre kerítése. Ehhez hazahozzák az Afrikában bujkáló Tano Cariddit aki testvérére, Mariára való tekintettel beleegyezik hogy beépítsék a bűnszövetkezetbe. Közben felbukkan a maffiafőnök ellensége, Lorenzo Ribeira az egykori hírhedt maffiózó fia aki meg akarja bosszulni az egykoron a családja ellen elkövetett mészárlást. Szövetséget köt Cartával, a Linorik egykori alkalmazottjával akinek Espinoza fejét ígéri, és a korrupt Salimbenivel aki eléri hogy az üzlet beindításához szükséges bankkölcsönt neki adják, kiszorítva és tönkretéve a "fekete királyt". Tano közben egy fiktív bank vezetőjeként szerephez jut a tervben, a feladata szerint Prágába kell utalnia a kölcsönt, amiből a üzletbe bevont helyi oligarchák a kábítószer kereskedelmet elindítják. Közben a maffiafőnök gyanút fog, leleplezi az árulóit és mindent megtesz hogy kézre kerítse Ribeirát. Tano újabb követelésekkel áll elő hogy megtudja ki mindenki vesz részt az üzletben ezzel segítve az ügy felgöngyölítését. Licata azonban tovább nyomoz, meg akarja tudni mi köze van mindennek a mindenki által keresett fényképeknek.

7. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat Szicíliában folytatódik egy látszólag jelentéktelen eseménnyel. Külföldön elfognak és Olaszországba szállítanak egy lopással és zsarolással vádolt bűnözőt, Rosario Granchiót, akit szinte az érkezésekor meggyilkolnak. Mivel a fogoly Silvia Contival akart beszélni, a bírónő elválalja a ügy kivizsgálását és visszatér abba a városba ahol Cattani felügyelő dolgozott évekkel azelőtt. Megtapasztalja hogy a városban a dolgok ugyanúgy mennek mint azelőtt. Mindenapos a zsarolás, a ún. védelmi pénz szedése és a bandaháborúk, a gazdaságot pedig egy régi ismerős, Olga Camastra uralja. Az akarata ellenére felügyelővé kinevezett Gianni Breda és Daniele Rannisi - egy helyi kalózrádiós az egyetlenek akikre számíthat. De más valaki is visszatér – Saverio Bronta Oroszországból. Néhány éve miután hatodmagával szivességett tett fontos embereknek, Aragonese a helyi maffiafőnök parancsára Nazzareno (Nuzzo) Marciano a csoport vezetője végzett saját társaival. Ennek a bandának volt a tagja Granchio is, de Brontának sikerült elmenekülnie. Miután kibékül Nuzzóval megzsarolja Camastrát amivel megszerzi az ellenőrzést a cége fölött. Így akar leszámolni azokkal a titokzatos csoportba tömörülő névtelen hatalmasokkal, akik miatt bajba került és beteg lett. Közben a bírónő és társai felfedezik a halott maffiafőnök búvóhelyét ahonnan bizonyítékok kerülnek elő Cattani felügyelő halálával kapcsolatban. Miután a helyi főügyészt is sikerül leleplezniük, a maffia megtorló akciót hajt végre. Ezek után mozgalom indul a városban a bűnszövetkezet ellen.

8. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az évad az 50-es évek végébe viszi vissza a nézőket. Amerikából hazatér Francesco Altamura báró aki egy nagyszabású befektetést terjeszt elő a helyieknek. Az elmaradott Szicíliának ez komoly kitörési lehetőség lenne, a helyi vezetők mégse lelkesednek a tervekért mivel nem veszi figyelmebe a ő saját érdekeltségeiket. A vitát sajátos módon próbálja eldönteni Pietro Favignana aki Don Albanese beosztotja. Elraboltatja a báró kiskorú fiát, egy tanyára viteti ahol a kamasz Tano őrzi miközben ő átveszi a hatalmat és zsarolja a családot. A fiút kalandos körülmények között szabadítja ki a báró felesége által megbízott Carlo Arcuti aki beleszeret az nőbe. Segítségére van Tano is akinek tanulási vágyánál csak a Pietróval szembeni ellenszenve nagyobb. A bíróságon viszont nem sikerül elítélni Pietrót, sőt tovább zsarolják a bárót azzal hogy nem kap támogatást a terveihez ha Favignanán keresztül nem veszi be a maffiát.

9. évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előző évad folytatásában Valente ezredes megbízza Carlo Arcuti századost egy kényes küldetés végrehajtásával. Arcutinak egy francia üzletembert kell követnie, aki valószínűleg kábítószert gyárt a maffiának. A rendőrség reményei szerint a férfi elvezeti őket a maffia kábítószer kereskedéssel foglalkozó tagjaihoz. Arcuti kijelölése erre a feladatra nem véletlenszerű. Miután fény derült a rendőrtiszt viszonyára Barbara Altamura bárónővel, hatalmas botrány robbant ki, Arcutit áthelyezték egy távoli szigetre. Közben Barbara férje, Francesco Altamura a maffia bankára lett. Arcuti ismét Barbara közelébe kerül és együttműködésre bírja a nőt aki azonban lelepleződik köszönhetően Altamura szeretőjének, Augustának. Váratlan fordulatként elfogják a franciát miközben Turi, a báró söfőrje „puccsot“ hajt végre és a maffia jóváhagyásával átveszi az üzlet irányítását miközben fogva tarja Barbarát. Arcuti megpróbálja felkutatni a nőt és elfogni Turit.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Szinkronhang
Corrado Cattani felügyelő Michele Placido Szersén Gyula
Else Cattani Nicole Jamet Tordai Teri
Sebastiano Cannito Jacques Dacqmine Surányi Imre
Olga Camastra grófné Florinda Bolkan Béres Ilona, Tóth Judit
Tano Cariddi Remo Girone Végvári Tamás, Orosz István
Gianfranco Laudeo professzor Paul Guers Gruber Hugó
Terrasini ügyvéd François Périer Tolnai Miklós
Antonio de Pisis - A Bábos Marcello Tusco Benkő Gyula
Antonio Espinosa Bruno Cremer Huszár László, Makay Sándor
Sylvia Conti bírónő Patricia Millardet Andresz Kati, Kiss Mari
Davide Licata Vittorio Mezzogiorno Vass Gábor, Reviczky Gábor
Maurizio Trevi Alberto Gimignani Kautzky Armand
Bernardo testvér Nicola Di Pinto Szombathy Gyula
Ettore Salimbeni Luigi Diberti Csernák János, Szersén Gyula
Giacomo Carta Orso Maria Guerrini Reviczky Gábor, Bács Ferenc
Gianni Breda Raoul Bova Rékasi Károly
Nuzzo Marciano Stefan Danailov Szakácsi Sándor
Saverio Bronta Ennio Fantastichini Barbinek Péter
Professor Ramonte Rolf Hoppe Versényi László, Kránitz Lajos

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]