Poláris másodrendű nyomaték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A poláris másodrendű nyomaték annak mértéke, hogy egy test (elsősorban tartó) mennyire tud ellenállni a csavaró igénybevételnek. Szükséges az elcsavarodás mértékének számításához is. Analóg mennyiség a másodrendű nyomatékkal, mely a test ellenállásának mértéke hajlítással szemben, és szükséges a lehajlás számításához.

Minél nagyobb a poláris másodrendű nyomaték, annál kisebb elcsavarodási szöget okoz egy adott nagyságú csavarónyomaték.

A poláris másodrendű nyomaték nem tévesztendő össze a tehetetlenségi nyomatékkal, mely a test gyorsulát jellemzi adott forgatónyomaték hatására.

Tartalomjegyzék

Definíció [szerkesztés]

PolarMomentOfInertia.jpg
J_p = \int r^2\, dA
  • Jp = a poláris másodrendű nyomaték
  • dA = egy elemi terület
  • r = dA távolsága az origótól

Mértékegysége [szerkesztés]

A poláris másodrendű nyomaték mértékegysége a másodrendű nyomatékhoz hasonlóan a méter a negyedik hatványon (m4)

Alkalmazás [szerkesztés]

A poláris másodrendű nyomatékot a csavarófeszültség és a csavarás okozta szögelfordulás számítására használhatjuk.

A csavarófeszültség körkeresztmetszetű rúdra, melyet a tengelye irányú csavarónyomaték terhel:

\tau = \frac{T r}{J_{p}}

ahol T a csavarónyomaték, r a rúd keresztmetszetének sugara, {J_{p}} pedig a kersztmetszet poláris másodrendű nyomatéka (a T angol rövidítésből származik: torque, a magyar nyelvű irodalomban általában M betűvel jelölik).

Bevezetve a K_p = \frac {J_{p}} {r} poláris keresztmetszeti tényezőt a csavarófeszültségre írható:

\tau = \frac{T}{K_{p}}

Ez az összefüggés tetszőleges keresztmetszetre használható, azonban a K_p értékei közvetlenül nem határozhatók meg egyszerű képletek segítségével. A referenciák segítséget nyújtanak az adott keresztmetszet tényezőinek meghatározásához.[1][2]

A csavart rúd elcsavarodása [szerkesztés]

Kör vagy cső keresztmetszetű tengely elcsavarodási szöge:

\phi = \frac{T l}{J_{p}G}

ahol \phi \, az elcsavarodási szög (radiánban), l\, a csavarásnak kitett tengely hossza, G\, pedig a nyírási rugalmassági modulus

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Referenciák [szerkesztés]

  1. Muttnyánszky Ádám: Szilárdságtan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 10 359 13
  2. Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.