Pliva
| Pliva | |
 | |
| Országok | Bosznia-Hercegovina |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 33 km |
| Vízgyűjtő terület | 768 km² |
 é. sz. 44° 14′ 24″, k. h. 17° 00′ 53″ | |
| Torkolat | Orbász |
| é. sz. 44° 20′ 15″, k. h. 17° 16′ 14″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pliva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Pliva folyó Bosznia-Hercegovina nyugati részén, az Orbász bal oldali mellékfolyója. Hossza 33 km, vízgyűjtő területe 768 km2.[1] A folyó mentén több látványosság és kikapcsolódási, túrázási lehetőség van, Jajca városánál pedig 22 méter magas vízeséssel csatlakozik az Orbászhoz.
Vízrajza[szerkesztés]
Két forrásból, a Jastrebnjak és a Smiljevac hegyek lábánál ered, 483 méter magasan, a boszniai Szerb Köztársaság területén. Karsztforrásai Európa legnagyobb hozamú ivóvízforrásainak számítanak. A két ág 300 méter után egyesül, majd a folyó áthalad Šipovo városán, a Szerb Köztársaság és a Föderáció határán tavakká szélesedik, végül Jajcánál az Orbászba ömlik.[2][3]
A tiszta és gyors vizű folyóban sebes pisztráng és pénzes pér él; a forrástól Šipovóig tartó nyolc kilométeres szakasz kiváló feltételeket biztosít a legyező horgászatra;[2] horgász világbajnokságot is tartottak itt.[4] A környék állatvilágára jellemző a vidra, hód, hiúz, az erdők pedig főleg bükkből, juharból, kőrisből, szilből állnak.[2]
Mellékfolyói[szerkesztés]
A Plivához hasonlóan látványos a Janj, egy jobb oldali mellékfolyó, mely 9 kilométerre a forrástól ömlik a Plivába. Szigetei (Janjske otoke), kis vízesései, mészkőkanyonjai népszerű túrázó, piknikező célponttá tették.[2]
Bal oldali mellékfolyója a Sokočnica, mely mentén megtekinthető a Sokolačka barlang és Sokograd (Sólyomvár) romjai. A várat a középkorban építették, kezdetben a bosnyákok, 1463–1527 között a magyarok, ezután pedig a törökök használták. 1833-ban elhagyták és elpusztult.[2]
Látványosságok[szerkesztés]
A Pliva-tavak[szerkesztés]
Két tava a Nagy Pliva-tó (Veliko Plivsko) és a Kis Pliva-tó (Malo Plivsko). Az előbbi megnyúlt alakú, hossza 3,3 km, felülete 1,2 km2, tengerszint feletti magassága 424 méter; az utóbbi hossza 1 km alatt van, felülete 0,2 km2.[5] Környékükön számos szálloda és panzió található: a tavak népszerűek a kikapcsolódni, csónakázni, úszni vágyók körében; a 2010-es években évi 150–200 ezer turista kereste fel őket.[6]
Ezeket a természetes víztározókat, továbbá a folyó egyenletes hozamát kihasználva az osztrák–magyarok már az 1890-es években vízerőművet építettek a Plivára (Elektrobosna) – az első vízerőművet a Balkánon. A jelenlegi erőmű 1957-ből származik – a munkálatok és szabályozás eredményeként a tavak tovább duzzadtak és végül mesterséges tározóvá alakultak.[7]
Vízimalmok[szerkesztés]
A két tó közötti mésztufagáton húsz régi vízimalom tekinthető meg, melyeket egykoron őrlésre és sajtolásra használtak. Vízimalmok már a 17. században is voltak a Pliván, és a 19. században száznál is több működött. Az 1980-as években a megmaradt malmokat összegyűjtötték, felújították, és jelenlegi helyükre (Mlinčići) szállították. A turisták számára sétányokat és parkolókat létesítettek.[1]
A Pliva-vízesés[szerkesztés]
A Pliva-vízesés (Plivski vodopad) Jajca látványossága; a város – és részben az ország – szimbóluma. 50 000 éve alakult ki, becslések szerint eredeti magassága 36 méter volt, de a földrengések, árvizek, vízerőművek építése, mederrendezés, szennyezés, háború következtében 22 méter magasságúvá zsugorodott.[3] 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.[8]
Képek[szerkesztés]
-
Az egyik karsztforrás -
A Pliva -
A Nagy Pliva-tó -
Vízimalmok -
A jajcai vízesés
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pliva Lakes with mills complex. BiH Commision to Preserve National Monuments, 2009. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ a b c d e Krstić
- ↑ a b Pliva Falls. Outdoor Active. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ 35th FIPS-Mouche World Championships. Angling Trust Team England Fly Fishing, 2015. június 8. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Temimović 41. o.
- ↑ Temimović 49–50. o.
- ↑ Temimović 45. o.
- ↑ A festményről ismerős vízesés. fmc.hu, 2017. május 31. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Krstić: Krstić et al. Šipovo – Eko zona. Šipovo: Turistička organizacija opštine Šipovo
- ↑ Temimović: Temimović et al: The Pliva Lakes: Sustainable management and tourist valorization. Acta geographica Bosniae et Herzegovinae, 7. sz. (2017) ISSN 2303-7288[halott link]
