Plazmid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prokaryote cell diagram hu.svg

A plazmidoknak nevezzük a baktériumokban, az archeákban, valamint egyes élesztőgombákban, algákban és növényfajokban található, az örökítő információk sejtek közötti átadását a kromoszómáktól függetlenül is lehetővé tevő determinánsokat. A plazmidok általában gyűrű alakú és kettős szálú DNS-molekulák. [1] A plazmidok nem esszenciálisak.[2] A plazmid fogalmát 1953-ban vezette be Joshua Lederberg amerikai molekuláris biológus. [3]

Angol írásmódja és szinonimái: plasmid, extrachromosomal element, extrachromosomal genetic element, paragene. [4]

Noha vannak olyan plazmidok is, amelyek képesek integrálódni a kromoszómákba, a plazmidok többsége autonóm marad a citoplazmában. A plazmidokban található gének a kromoszómáktól eltérő tulajdonságokat hordoznak, olyanokat, amelyek a szervezet számára rendes körülmények között nem lennének létfontosságúak. [5]

A plazmidok a kromoszómáktól függetlenül replikálódhatnak (másolódhatnak) és egyik sejtből a másikba átadódhatnak. [6]

A plazmidok a nem rokon fajok közti génáramlás, más néven a horizontális géntranszfer egyik lehetséges eszközét képezik.

A plazmidokban hordozott információk átvihetik az ellenállóképességet antibiotikumokkal szemben, akár különböző kórokozó fajok között is.[7] Arra is képessé tehetik a baktériumot, hogy mérgeket szintetizáljon konkurens baktériumok ellen. [5]

Plazmidok a történelmileg első és ma is a leggyakrabban alkalmazott klónozó vektorok. [8]

A járványügyi tipizálás a plazmidprofil meghatározásával kihasználja, hogy a plazmidok száma és nagysága jellemző az egyes baktériumtörzsekre. [9]

Géntranszfer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A genetikai információ átadásának legismertebb módja a vertikális géntranszfer, mikor az utódszervezet a genetikai információt szülőjétől örökli.

A sok baktériumnál már megfigyelt horizontális géntranszfer esetében viszont a genetikai információ átadása nem szülő- és utódszervezetek között zajlik, sőt esetleg nem is rokon fajok között.

Sok baktériumnál megfigyelték az örökítőanyag sejtek közötti átvitelét. Ennek három fő módja van. A transzformáció során a baktérium képes a környezetében levő DNS-t felvenni. Az így felvett DNS gyakran nem kerül be a baktérium kromoszómájába, hanem plazmidként található meg a sejtben. Gének kerülhetnek be a baktériumba a transzdukció útján is, ekkor egy bakteriofág illeszt a bakteriális kromoszómába idegen DNS-t. A harmadik mód a konjugáció, amikor közvetlen sejtkapcsolat útján cserélődik ki DNS. A horizontális géntranszfer természetes körülmények között gyakori jelenség.

A mesterséges horizontális géntranszfer plazmidok segítségével a génsebészet fontos eszköze.

Plazmidprofil[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esethalmozódás, járvány esetén kitenyésztik a baktériumtörzseket, és megállapítják a bennük hordozott plazmidok számát és méretét. A kapott mintázat a plazmidprofil. Ezt a már ismert baktériumok plazmidprofiljával összevetve megállapítható az azonosság vagy különbözőség. [9]

Vektor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agrobacterium tumefaciens által hordozott tumor-indukáló plazmid, természetes körülmények között a növényi kromoszómákba épül be és gyökérgolyvát okoz. Ennek a plazmidnak a "lefegyverzett" változatait - amelyekből a tumorkeltő képességet eltávolították - vektorokként (hordozókként) használják egyes növényfajok genetikai anyagának módosításában. [6]

A plazmidkutatás története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a szakaszban angol nyelvű szövegek várnak még lefordításra. Ezek láthatóvá válnak a szakasz szerkesztésekor. Segíts te is!

[10]

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Glossary -- Evaluating Mosquitoes for Insecticide Resistance. (Hozzáférés: 2009. január 21.)
  2. biokemia.elte.hu Gentechnologia02_2009
  3. LEDERBERG J (1952). Cell genetics and hereditary symbiosis. Physiol. Rev. 32 (4): 403–30.
  4. Dirckx, John H. Stedman's Concise Medical Dictionary for the Health Professions, 3, Williams and Wilkins (1997. március 27.) 
  5. ^ a b Plasmid Animation (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 19.)
  6. ^ a b Kislexikon a Genetika és az élet-hez. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  7. Hastings P, Rosenberg S, Slack A (2004.). „Antibiotic-induced lateral transfer of antibiotic resistance”. Trends Microbiol 12 (9), 401–4. o. PMID 15337159.  
  8. molbiolgyak4.pdf. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  9. ^ a b Országos Epidemiológiai Központ honlapja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  10. A plazmidok fogalmának kialakulása (angol nyelven) (Yale University). History of Microbiology :: Main Plasmid Page. (Hozzáférés: 2009. január 19.)

További források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]