Plankton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Plankton (élőlények) szócikkből átirányítva)
Planktonszervezetek

A plankton görög szó (πλαγκτον), a jelentése „vándorló”, „sodródó”. Miközben a planktonikus élőlények néhány formája alkalmas független mozgásra, és fel tud úszni önállóan akár 100 métert is egy nap alatt (e függőleges fölfele vándorlást a magyar megfelelő nélküli angol diel jelöli), a többségüket az állandó vízszintes sodródás jellemzi, amit a testükben levő víz okoz.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden olyan élőlényt a plankton életközösségbe sorolunk, amely helyváltoztatásában elsősorban a víz áramlása és nem a saját izomműködése a meghatározó. A planktonikus élőlényekkel szemben megkülönböztetünk nektonikus élőlényeket, amelyek irányítani tudják a mozgásukat és képesek a környező áramlásokkal szemben úszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vízi emlősök, egyes puhatestűek). A planktonon belül a holoplanktonba azok az organizmusok tartoznak, amelyek életük egész időszakát planktonközösség részeként töltik (például a legtöbb alga, medúza és alsóbbrendű rákok: ágascsápú és evezőlábú rákok). A meroplankton, azon az élőlények csoportja, amelyek életük csak egy részében planktonikusak (általában a lárva részben), majd az ontogenezisük során képesek lesznek az önálló helyváltoztatásra és vagy a bentosz, vagy a nekton életközösség részévé válnak. A meroplankton tagjai a puhatestűek legtöbb faja és a legtöbb hal. A planktonbőség és planktoneloszlás erősen függ az olyan tényezőktől, mint a környező tápanyagok koncentrációja, a víz áramlása és a megvilágítottság mértéke.

A planktonnal foglalkozó tudományág a planktonológia.

Csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A planktont általában a következő típusokba sorolják:

Méret szerinti csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A planktonok méretek szerint is csoportosíthatóak:

Csoport neve Mérettartomány (Nagyságrendek listája (hosszúság))
Megaplankton > 2×10−2 m (20+ mm) medúzák; bordásmedúzák; bizonyos előgerinchúrosok); fejlábúak
Makroplankton 2×10−3→2×10−2 m (2–20 mm) pteropodák vagy tengeri pillangók; nyílférgek; krillek; medúzák; bordásmedúzák; bizonyos előgerinchúrosok); fejlábúak
Mezoplankton 2×10−4→2×10−3 m (0.2 mm-2 mm) metazoák; e.g. evezőlábú rákok; medúzák; ágascsápú rákok; kagylósrákok; nyílférgek; pteropodák; előgerinchúrosok; Heteropoda
Mikroplankton 2×10−5→2×10−4 m (20-200 µm) nagy eukarióta protiszták; legtöbb fitoplankton; kovamoszatok; Protozoa (likacsosházúak); csillósok; kerekesférgek; metazoa ivadékok - ágascsápú rákok (evezőlábú rákok nauplius lárvái)
Nanoplankton 2×10−6→2×10−5 m (2-20 µm) kicsi eukarióta protiszták; kicsi kovamoszatok; kicsi ostorosok; páncélos ostorosok; sárgamoszatok; zöldmoszatok; sárgászöld moszatok
Pikoplankton 2×10−7→2×10−6 m (0.2-2 µm) kicsi eukarióta protiszták; baktériumok; sárgamoszatok
Femtoplankton < 2×10−7 m (< 0.2 µm) tengeri vírusok