Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij
Portrait of P. Semenov-Tien-Shansky.jpg
Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij portréja. (Valentyin Szerov munkája, 1905).
Életrajzi adatok
Született 1827. január 14.
Rjazanka
Elhunyt 1914. március 11.
Szentpétervár
Ismeretes mint földrajztudós, statisztikus, entomológus
Nemzetiség orosz
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Szentpétervári egyetem
Pályafutása
Szakterület földrajztudomány
statisztika
Semenoff, Pierre Petrovitch de, par Alexandre Quinet, BNF Gallica.jpg

Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, 1906-ig Szemjonov (oroszul Пётр Петрович Семёнов-Тян-Шанский; Rjazanka, 1827. január 14.Szentpétervár, 1914. március 11.) orosz földrajztudós, botanikus, statisztikus, entomológus.

Évtizedeken át az Orosz Földrajzi Társaság alelnöke, az első teljeskörű oroszországi népszámlálás vezetője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Lipecki területhez tartozó Rjazanka faluban született nemesi családban. A Szentpétervári Egyetem fizika-matematikai karának természettudományi tanszékén tanult. 1849-ben az Orosz Földrajzi Társaság tagja, később természetföldrajzi osztályának vezetője lett, majd 1873-tól negyven éven át, haláláig a társaság alelnöki tisztét töltötte be.

Első kutatóútjain az európai Oroszország központi részeinek növény- és állatvilágával ismerkedett, majd ezek eredményeit publikálta. Földrajzi, geológiai tanulmányait az 1850-es években Berlinben folytatta, az egyetemen Alexander von Humboldt és Carl Ritter előadásait hallgatta. Közben Svájc, Franciaország hegyeit tanulmányozta, több alkalommal felkereste a Vezúvot is. Lefordította és hazatérése után 1856-ban megjelentette Carl Ritter híres munkájának (Die Erdkunde im Verhältniss zur Natur und zur Geschichte des Menschen) első kötetét, amit hosszú részletekkel egészített ki.

Az 1856-ban indult első expedícióval az Altajon áthaladva felkereste az Isszik-köl hegyi tót és a Tien-san hegyvidékét, majd a következő évben visszatért a hegység belső, addig ismeretlen részeinek felkutatására. Szemjonov volt az első európai, aki megpillantotta a Han Tengri csúcsot. A következő évben megjelent munkája volt az első szisztematikus leírás a Tien-sanról, ebben alapvető megállapításokra jutott a hegység eredetére vonatkozóan. Hírnevét ez a monográfia alapozta meg. Később egyre inkább társadalomföldrajzi, társadalom statisztikai kérdésekkel foglalkozott. 1858-tól szakértőként részt vett az 1861. évi jobbágyfelszabadítást előkészítő bizottság munkájában.

Széles körű tudományos munkásságából kiemelkedik Az Orosz Birodalom földrajzi-statisztikai szótára öt kötetének összeállítása és kiadatása (1863–1885). A szótár elkészítésének gondolata először 1850-ben merült fel. A tervezés és az előkészítő munka után a Társaság 1860-ban bízta meg Szemjonovot a szótár összeállításával. 1862-ben jelent meg az I. kötet első két része, majd folyamatosan a többi is.

Pjotr Szemjonov különleges érdemeket szerzett a statisztika oroszországi fejlődésében. 1864–1874 között vezetője volt a Központi Statisztikai Bizottságnak, majd 1875-től elnöke a Belügyminisztérium szervezetébe integrált Statisztikai Tanácsnak. Megszervezte az orosz statisztikusok első kongresszusát. Felvázolta az európai Oroszország gazdasági körzeteinek rendszerét. Elnöke volt a 8. Nemzetközi Statisztikai Kongresszusnak (Szentpétervár, 1972), ahol lefektették a népszámlálások lefolytatásának nemzetközi normáit. Nagy részt az ő erőfeszítéseinek eredményeként tarthatták meg 1897-ben az első országos népszámlálást az Orosz Birodalomban. Ugyanabban az évben Szemjonov tagja lett az Államtanácsnak.

Közben 1888-ban részt vett egy Kaszpi-tengeren túli és turkesztáni expedícióban, ahonnan gazdag anyaggal egészíthette ki korábban is hatalmas rovargyűjteményét. A földrajzi társaság irányítójaként több tudományos expedíció, például Nyikolaj Przsevalszkij, G. N. Potanyin, Pjotr Kropotkin és mások útjának megszervezését segítette elő.

1906-ban, az első tien-san-i expedíció ötvenedik évfordulóján – érdemei elismeréseként – II. Miklós cár rendeletére Szemjonov vezetéknevét a Tyan-Sanszkij ('Tien-San-i') jelzővel egészítették ki.

Számos cikk, tanulmány, ismertető mellett több nagy összefoglaló munka elkészítésében íróként, szerkesztőként vagy tudományos tanácsadóként vett részt. Emlékiratait halála után tették közzé négy kötetben.

Főként németalföldi festők több száz képéből álló kollekcióját 1910-ben a szentpétervári Ermitázsnak adományozta. Körülbelül 700 000 darabos rovargyűjteményét az Oroszországi Tudományos Akadémia zoológiai múzeumában őrzik. Több hegycsúcsot vagy hágót és mintegy száz rovar- és növényfajt neveztek el róla.

Utódai folytatták Pjotr Szemjonov tudományos munkáját. Fiai közül Andrej entomológus, Venyiamin geográfus, Izmail meteorológus lett. Mindhárman az ostromlott Leningrádban vesztették életüket 1942-ben. A negyedik fiú, Valerij 1918-ban Finnországba távozott, ott hunyt el 1968-ban.

Legfontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • К. Риттер: Землеведение Азии. Ред., пер. и доп. П. П. Семенова. (Carl Ritter: Ázsia földjének ismerete. Ford., szerk., bőv. Öt rész, 1856–1879).
  • Статистика поземельной собственности и населенных мест Европейской России. (Az európai Oroszország földtulajdoni viszonyainak és településeinek statisztikája, 1880—1884).
  • Географическо-статистический словарь Российской Империи. (Az Orosz Birodalom földrajzi-statisztikai szótára, öt kötet, Szentpétervár, 1863–1885).
  • Живописная Россия. Отечество наше в его земельном, историческом, племенном и бытовом значении. (Festői Oroszország. Hazánk földje, történelme, törzsei és mindennapi életvitele. Főszerkesztő és több rész írója; 1881–1885).
  • История полувековой деятельности Императорского Русского Географического общества. (A Cári Orosz Földrajzi Társaság félévszázados tevékenységének története, 1845–1895, három rész, 1896).
  • Россия. Полное географическое описание нашего отечества… (Oroszország. Hazánk teljes földrajzi leírása… Szemjonov-Tyan-Sanszkij és V. P. Lamanszkij akadémikus irányításával; szerkesztette fia, Venyiamin Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij. Szentpétervár, 1899–1913).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]