Pirosszárnyú papagáj

Pirosszárnyú papagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Papagájfélék (Psittacidae) Alcsalád: Nemespapagáj-formák (Psittaculinae) Nemzetség: Psittaculini Nem: Aprosmictus Faj: A. erythropterus
Tudományos név
Aprosmictus erythropterus (Gmelin, 1788)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pirosszárnyú papagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosszárnyú papagáj témájú médiaállományokat.

A pirosszárnyú papagáj más néven skarlátszárnyú papagáj (Aprosmictus erythropterus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Megtalálható Ausztrália északi- és északkeleti részének valamint Új-Guinea déli részének esőerdeiben, eukaliptuszerdeiben és szavannáin.

Nálunk a Szegedi Vadasparkban látható skarlátszárnyú papagáj.

Alfajok

• Aprosmictus erythropterus coccineopterus
• Aprosmictus erythropterus papua

Megjelenése

Testhossza 32 cm. Testtömege 150-160 g. A tojó alapszíne halványabb, mint a hímnek, hasa felső farkfedői sárgák, szárnyának csak a legkülső éle vörös, háta inkább zöld. A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, csőrük eleinte sárga, a harmadik évükben színesednek ki.

Életmódja

Tápláléka eukaliptuszmagvak, bogyók, virágok és rovarok.

Szaporodása

Fészekalja 3-6 tojásból áll. A tojó egyedül költ 21 napig, de néha a fiókák kb. kéthetes korában abbahagyja az etetést. Ha ekkor a hím átváltja a tojó szerepét. Az 5 hetes fiókák a kirepülést követően még viszonylag hosszabb ideig a szüleikkel maradnak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
• A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
• papagajok.lapunk.hu