Pirosszárnyú papagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pirosszárnyú papagáj
Aprosmictus erythropterus -Mareeba Wetlands -Queensland-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Nemespapagáj-formák (Psittaculinae)
Nemzetség: Psittaculini
Nem: Aprosmictus
Faj: A. erythropterus
Tudományos név
Aprosmictus erythropterus
(Gmelin, 1788)
Elterjedés
Red-winged Parrot.JPG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pirosszárnyú papagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosszárnyú papagáj témájú kategóriát.

A pirosszárnyú papagáj más néven skarlátszárnyú papagáj (Aprosmictus erythropterus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálható Ausztrália északi- és északkeleti részének valamint Új-Guinea déli részének esőerdeiben, eukaliptuszerdeiben és szavannáin.

Nálunk a Szegedi Vadasparkban látható skarlátszárnyú papagáj.

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aprosmictus erythropterus coccineopterus
  • Aprosmictus erythropterus papua

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Red-winged parrot.JPG

Testhossza 32 cm. Testtömege 150-160 g. A tojó alapszíne halványabb, mint a hímnek, hasa felső farkfedői sárgák, szárnyának csak a legkülső éle vörös, háta inkább zöld. A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, csőrük eleinte sárga, a harmadik évükben színesednek ki.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka eukaliptuszmagvak, bogyók, virágok és rovarok.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekalja 3-6 tojásból áll. A tojó egyedül költ 21 napig, de néha a fiókák kb. kéthetes korában abbahagyja az etetést. Ha ekkor a hím átváltja a tojó szerepét. Az 5 hetes fiókák a kirepülést követően még viszonylag hosszabb ideig a szüleikkel maradnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]