Piroscsőrű kúszóbanka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Piroscsőrű kúszóbana
Stavenn Phoeniculus purpureus 00.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Kúszóbankafélék (Phoeniculidae)
Vigors, 1825
Nem: Phoeniculus
Faj: P. purpureus
Tudományos név
Phoeniculus purpureus
(J. F. Miller, 1784)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Piroscsőrű kúszóbana témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piroscsőrű kúszóbana témájú kategóriát.

A piroscsőrű kúszóbanka (Phoeniculus purpureus) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe, ezen belül a kúszóbankafélék (Phoeniculidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piroscsőrű kúszóbanka előfordul Szenegálban, Észak-Guineában, Elefántcsontpart északi részén, Észak-Ghánában, Nigériában, Csádban, Szudánban, Angolában, Dél-Etiópiában, Nyugat-Kenyában, Ugandában, Mozambikban, Tanzániában, Zimbabweben, Botswanában és Dél-Afrika keleti részén. Nagy számban fordul elő az elterjedési területén.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Phoeniculus purpureus purpureus
  • Phoeniculus purpureus angolensis
  • Phoeniculus purpureus guineensis
  • Phoeniculus purpureus marwitzi
  • Phoeniculus purpureus niloticus
  • Phoeniculus purpureus senegalensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 30-36 centiméter, farokhossza 17,5-24 centiméter és testtömege 50-95 gramm. Tollazata a fején és hátán sötétzöld, a test többi részén pedig kékesfekete. Repülés közben nagyon jól látszanak a fehér foltok a külső tollakon. Amikor a madár a fa törzsén üldögél és rovarokat keres, farkát gyakran támaszkodásra használja. Ezért farka kissé rojtosnak és csapzottnak tűnik. Csőre hosszú, lefelé ívelt és hegyes; kiválóan alkalmas rá, hogy a madár a fakéreg alól kicsipegesse vele a rovarokat és elkapja a nagyobb zsákmányokat, például a gyíkot. Lábujjai erősek, karmai élesek, segítségükkel kapaszkodik meg a fa törzsén. A piroscsőrű kúszóbanka néha a fán fejjel lefelé lógva keresgél rovarokat.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A piroscsőrű kúszóbanka társas madár. A fiatal madarak akár 5 évig is segítenek a szülőknek felnevelni a következő fészekaljakat. Tápláléka főleg rovarok, kisebb gyíkok és gyümölcsök.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési időszak a területtől és a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függ. Évente kétszer, néha háromszor is költ. Egy fészekaljban 3-4 halványkék tojás van. Ezeken a tojó 17-18 napig kotlik. A fiatal madarak 28-30 nap után repülnek ki, de még vagy öt évet a szülőkkel maradnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]