Pipabéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pipabéka
Pipa pipa01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Mesobatrachia
Család: Pipabékafélék (Pipidae)
Alcsalád: Pipinae
Nem: Pipa
(Laurenti, 1768)
Faj: P. pipa
Tudományos név
Pipa pipa
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Rana Pipa Linnaeus, 1758
  • Pipa americana Laurenti, 1768
  • Buffo pipa — Lacépède, 1788
  • Bufo pipa — Bonnaterre, 1789
  • Rana dorsigera Schneider, 1799
  • Bufo dorsiger — Latreille in Sonnini de Manoncourt & Latreille, 1801
  • Pipa dorsigera — Oken, 1816
  • Pipa tedo Merrem, 1820
  • Pipa cururu Spix, 1824
  • Pipa curururu — Spix, 1824
  • Pipa pipa — Cuvier, 1829
  • Bufo (Pipa) pipa — Cuvier, 1829
  • Bufo (Pipa) curururu — Cuvier, 1829
  • Asterodactylus pipa — Wagler, 1830
  • Leptopus asterodactylus Mayer, 1835
  • Pipa surinamensis Duvernoy in Cuvier, 1849
  • Pipa dorsigerus — Gistel In Gistel & Bromme, 1850
  • Asterodactylus dorsigera — Gistel, 1851
  • Pipa sedo Schlegel, 1858
  • Asterodactylus dorsiger — Fitzinger, 1864
  • Pipa americana — Boulenger, 1882
  • Pipa surinamensis — Sclater, 1895
  • Pipa pernigra Barbour, 1923
  • Pipa pipa — Dunn, 1948
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pipabéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pipabéka témájú kategóriát.

A pipabéka (Pipa pipa) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a pipabékafélék (Pipidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

lapos teste és színezete segíti a rejtőzködésben

A pipabéka elterjedési területe Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a békafaj általában 10-13 centiméter hosszú, de akár 20 centiméteresre is megnőhet. A pipabékának kicsik a szemei; nincsenek fogai és nyelve sem. Lapos teste, levél alakú. Színezete kopott barna, néhány folttal. Széles lábfejei úszókkal vannak ellátva; a mellső lába ujjain csillagszerű képződmények láthatók.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pipabéka a trópusi és szubtrópusi alföldek nedves erdeiben és édesvízű mocsaraiban él. Az élőhelyek elvesztése veszélyezteti a fajt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény hátbőréből előbújó kisbékák

Ezt a békát a szaporodási módszere miatt ismerjük jól. A többi békafajtól eltérően, a pipabéka hím nem a légzsákok által kiadott hangokkal vonzza magához a nőstényeket, hanem a torokban levő csonttal, amellyel éles csettintő hangokat képez.[1] Ölelkezés közben a pár ívekben fel-felemelkedik a fenékről. Minden felemelkedés közben, a nőstény 3-10 petét bocsát ki magából; a petéket a hím mozgásai a nőstény háti bőrébe nyomja belé. Miután a peték el lettek „ültetve”, néhány napra a bőrbe ágyazódnak és az anyjuk hátának lépesméz külsőt kölcsönöznek. A petéből való kikelés, az ebihalból kisbékává válás, mind az anyaállat hátbőrében megy végbe. Az alig 2 centiméter hosszú, kis pipabékák átszakítják anyjuk hátbőrét és kimásznak. Miután elhagyták az anyaállatot, a kisbékák magányos életmódot folytatnak.

Képek a pipabékáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Surinam toad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]