Pintz János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pintz János
Született 1950. december 20. (63 éves)
Budapest
Foglalkozása matematikus

Pintz János (Budapest, 1950. december 20.) magyar matematikus, az MTA tagja. Szűkebb szakterülete az analitikus számelmélet.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban tanult. 1974 és 1977 között az ELTE Algebra és Számelmélet tanszék oktatója volt, 1977 óta a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézete (Rényi Matematikai Intézet) kutatója. A matematikai tudományok kandidátusa (1975), doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (2004), majd rendes (2010) tagja.

Kutatásai és főbb eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számelmélettel, elsősorban prímszámelmélettel foglalkozik.

  • Komlós Jánossal és Szemerédi Endrével közösen megcáfolta a Heilbronn-sejtést.
  • H. Iwaniec-cel igazolta, hogy elég nagy n-re van prímszám n és n+n23/42 között.
  • Effektív felső korlátot adott az első számra, amire nem teljesül a Mertens-sejtés.
  • Azon x-nél kisebb páros számok számára, amelyek nem állnak elő két prímszám összegeként, az O(x2/3) korlátot adta.
  • Megjavítva Linnyik eredményét Ruzsa Imrével bebizonyította, hogy minden elég nagy páros szám két prímszám és legfeljebb nyolc 2-hatvány összege.
  • D. A. Goldston-nal és C. Y. Yıldırım-mel igazolta, hogy az n-edik és n+1-edik prímszám különbsége végtelen sokszor O( \sqrt{\log n}(\log\log n)^2) nagyságú.
  • D. A. Goldston-nal, S. W. Grahammal és C. Y. Yıldırım-mel igazolta, hogy a pontosan két prímszám szorzataként írható számok közötti különbség végtelen sokszor legfeljebb 26.

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]