Pingvinfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pingvin szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pingvinfélék
Állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus)
Állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Sharpe, 1891
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Bonaparte, 1831
Ma élő nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pingvinfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pingvinfélék témájú médiaállományokat.

A pingvinfélék (Spheniscidae) a madarak osztályának, a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe tartozó egyetlen családja. 6 nem és 18 faj tartozik a családba.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulások

A Föld déli féltekéjén élnek. Leginkább Dél-Amerika déli részét és a Déli-sarkvidék körüli tengereket lakják.

[szerkesztés] Megjelenésük

A pingvinek különös testalkatú madarak. Szárnyukban az evezőtollak hiányoznak. Szárnyaik csak a vízben való evezésre alkalmasak, de a repülésre nem. Csőrük egyenes, oldalt összenyomott, nincs térdük, ezért nem tudnak ülni. Lábaik négyujjúak, rövidek, és annyira hátul vannak, hogy a szárazon csaknem egyenesen állanak. A vízben egészen elmerülnek, és fókák módjára mozognak. Rövid farkuk általában 32 tollú. Testük nehézkes, bőrük alatt vastag zsírréteg van, csontjaik olajos velőtartalmúak. Hasuk fehér, hátuk fekete, amely az álcázásban segíti őket.A halak, melyekre vadásznak, alulról a víz felszínéhez hasonlónak látják, fekete hátuk pedig a tengerfenék színébe olvad be, így a felettük úszó ragadozók (pl. leopárdfóka) kevésbé láthatják meg.

[szerkesztés] Életmódjuk

Táplálékuk halakból, illetve krillekből áll. Szárnyaik a vízi élethez alakultak ki, röpképtelen madarak. A szaporodási időszakban a költőhely és a tenger között ingáznak. Egyébként a tengereken töltik szabad idejüket, szigeteken (esetleg jéghegyeken) pihennek meg.

[szerkesztés] Szaporodásuk

Többségük kettő, legfeljebb három tojást rak, kivétel a király- és a császárpingvin, kicsinyeik pelyhesek és fészeklakók.

[szerkesztés] Természetvédelmi helyzetük

Az ember régebben vadászta, húsát, zsírját és bőrét egyaránt feldolgozta, sőt az ürülékét, a tengerpartokon nagy mennyiségben felhalmozódó a pingvinguanót is kereskedelmi forgalomba hozták. A tengeri olajszennyezések veszélyesek a pingvinekre, mert a tollaikra rakódó olajréteg csökkenti a hideg vízzel szembeni ellenállásukat, így nehezebben úsznak le olyan mélységbe, ahol megfelelő táplálékot találnak. Szakszerű kezeléssel a pingvinek az olajtól megtisztíthatók és megmenthetők.[1]

[szerkesztés] Globális felmelegedés

Néhány pingvinfajt sújtja a globális felmelegedés például a galápagosi pingvint, mert ha elmarad a hideg évszak, az veszélyezteti őket, de a királypingvin kihasználja a globális felmelegedést, mert az élő helyei a sziklás partok terjeszkedtek és így élőhelyhez jutott, csak a tenger elfogyó éléskamrája fenyegeti a királypingvint.

[szerkesztés] Rendszerezés

A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken