Pina Bausch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pina Bausch
Pina Bausch cropped.jpg
Pina Bausch a Wiesenland show végén, táncosaival együtt, 2009 januárjában
Született 1940. július 27.
Solingen
Elhunyt 2009. június 30. (68 évesen)
Wuppertal

Pina Bausch az IMDb-n

Philippine „Pina” Bausch (1940. július 27.2009. június 30.) német moderntánc-koreográfus, a világhírű Wuppertali Táncszínház megalapítója.[1]

Korai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Düsseldorfhoz közeli Solingenben, harmadik és egyben legfiatalabb gyermekként született, szülei August és Anita Bausch, akik egy kis hotel kis kávézójának tulajdonosai voltak.

Karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bausch fiatalon kezdett táncolni. 1955-ben tanulni ment a Folkwang Egyetemre, Essenben, később Németország egyik legbefolyásosabb koreográfusa is dolgozott vele, Kurt Joss, aki a német expresszionista tánc egyik megalapítója volt.

Érettségi után ösztöndíjat nyert, hogy folytassa tanulmányait a Juilliard iskolában, New Yorkban, 1960-ban. Ott tanárai voltak többek között Anthony Tudor, José Limon és Paul Taylor. New Yorkban fellépett a Paul Sanasardo és Donya Feuer Tánctársulattal, az Új Amerikai Baletttel és tagja lett a Metropolitan Opera Balett Társulatnak.

1962-ben Bausch tagja lett Jooss új Folkwang Balett Társulatának, szólóban, és segített Joossnak több darabban is, mielőtt megkoreografálta volna első előadását 1968-ban, és 1969-ben Jooss kinevezte művészeti vezetőjének.

1972-ben Bausch művészeti vezetőként kezdett a Wuppertal Opera Balettben, amely később felvette a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch nevet. A társulat sok saját darabbal rendelkezik, és rendszeresen vannak világkörüli turnéjaik.

A férfi-női kapcsolat egy visszatérő téma munkáiban, ami ihletett adott-és nagy közönségsikert aratott- a Beszélj hozzá c. filmhez, Pedro Almodóvar rendezésében. A darabjai rövid dialógusokra és mozgásokra épülnek fel, legtöbbször szürreális jellegű. Az ismétlés nagyon fontos szerkezeti tényező. A multimédiás óriásprodukcióiban meghatározó díszletet és zenét használt. A Masurca Fogo c. előadásában a színpad fele felemelkedik egy köves dombbá, és az előadásban a portugál zenétől K. D. Langig sokféle zenét használtak.[2]

1983-ban ő játszotta a Lherimiai Hercegnő szerepét Federico Fellini És a hajó megy c. filmjében.[3]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bausch férje Rolf Borzik, egy holland származású díszlet-, és jelmeztervező, aki 1980-ban meghalt leukémiában. 1981-ben Ronald Kay lett az élettársa, akitől Rolf nevű fia született.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengeteg Bauscht ért megtiszteltetés között van Nagy Britannia Laurence Olivier díja és a Japán Kyoto-díj, továbbá 2008-ban Frankfurt városától megkapta a neves Goethe-díjat.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pina Bausch a rák egy meghatározatlan formájában halt meg, öt nappal a diagnózis után, Wuppertalban.[1] Túlélte őt az élettársa és fia, Rolf.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pina Bausch's Cravos, 2005.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pina Bausch című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Nekrológ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Daily Telegraph idézet: Pina Bausch, a német táncos és koreográfus ... a legbefolyásosabb egyénisége a kortárs táncnak az elmúlt harminc évben, jobban egyesítve a táncot a radikális színházzal, a szürreális művészettel, a szexuális drámával, és a tánccal kifejezett testebeszéddel, amelyet Tanztheater néven ismerünk.
  • New York Times Pina Bausch, német koreográfus, meghal 68 évesen
  • The Independent Pina Bausch: Táncos és koreográfus, akinek életmunkája új megvilágításba helyezte az emberi testet
  • Los Angeles Times Pina Bausch 68 éves korában elhunyt; innovatív német koreográfus volt
  • The Guardian Pina Bausch 1940-2009, idézet: Elvesztettük a táncot mint színházi eszközt, a leglátványosabb és legbefolyásásabb eszközét, amely újrarajzolta a színházi művészetek térképét.
  • The Guardian Emlékezés Pina Bauschra, a modern tánc veszélyes varázslójára
  • The Guardian Pina Bauschról mondták: "Neki kulcsa volt a lelkedhez"
  • l'Humanité Pina Bausch, a német koreográfus halála
  • l'Humanité Pina Bausch, aki beszédre keltette a táncot

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]