Piliske (Bodzafordulói-hegyek)
| Piliske | |
 | |
| A Piliske a Brassói-medencéből | |
| Magasság | 1223 m |
| Hely |  Románia, Kovászna megye és Brassó megye határa |
| Hegység | Bodzafordulói-hegyek, Kárpátok |
| Relatív magasság | 700 m |
| Elhelyezkedése | |
 Piliske
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 42′ 34″, k. h. 25° 54′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 34″, k. h. 25° 54′ 47″ | |
 | |
A Piliske (románul: Pilisca) a Bodzafordulói-hegyek legmagasabb pontja. Kovászna megye és Brassó megye határán fekszik, a Brassói-medence keleti szélén.
Leírása[szerkesztés]
A hegység területén Kovászna és Brassó megye osztozik jelenleg, régebben teljesen Háromszék vármegyéhez tartozott ahogy Keresztvár is. A keresztvári Piliske legmagasabb csúcsa 1222 méter és valahol a hegyen, de biztosan jóval lejjebb létezett a keresztes lovagok 1200-as évek táján épített vára, amiről a falut is később (1905-ben) elnevezték. A lovagokat a magyar király kiűzte 1235-ben, mivel a Barcaságot függetleníteni akarták a magyar koronától, de a telepesek maradhattak. A vár maradványai eltűntnek vannak tekintve. Valószínűleg lerombolták a lovagok távozása után, maradványait meg a közben megnyílt kőfejtő tüntette el, de lehetne még utána kutatni.
A hegységet alul csertögy, feljebb bükkerdők borítják. Kisebb tisztások, kaszálók is találhatók, de lényegében a hegység erdős egészen a tetejéig. Vadvilága változatos, például rengeteg kankalin nő a berkein.Bár a csúcsáról az erdők miatt nincs jó kilátás, ám majdnem az egész háromszéki-barcasági medencét belátni. Emiatt stratégiailag kiemelt hely volt, amellett, hogy a Moldvába vezető Bodzai-szorost illetve az arra vezető Nyéni-szorost (Pasul Teliu) is ellenőrizte.
Források[szerkesztés]
dr. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma Kiadó, 1977,Budapest
.svg){kind=small}