Pietro Metastasio

Pietro Metastasio

Pietro Antonio Domenico Bonaventura Trapassi, írói nevén Pietro Metastasio (Róma, 1698. január 3. – Bécs, 1782. április 12.) olasz költő.

Élete

Kiváló költői képességeivel már mint gyermek magára vonta a híres Giovanni Vincenzo Gravina jogtudós figyelmét, aki pártfogásába vette és neveltette Metastasiót (ő görögösítette nevét is) és halála után egész vagyonát reá hagyta. Ezt azonban Metastasio hamar eltékozolta és 1720-ban Nápolyba ment, ahol egy ügyvédnél dolgozott. Első operaszövege Gli orti esperidi nagy sikert aratott és a már ekkor híres énekesnő, Marianna Bulgarini arra buzdította, hogy számára több librettót írjon. Ekkor írta Didone abbandonatát, melyet Sardi megzenésített; a darabot 1724-ben páratlan tetszéssel adták Nápolyban és csakhamar egész Olaszországban, sőt Bécsben is. E sikerei után VI. Károly császár Bécsbe hívta és udvari költővé nevezte ki Metastasiót, akit Mária Terézia is különösen kedvelt. Művei több mint 100 kiadást értek; leveleit Carducci (Bologna, 1883) és Antona-Traversi (Róma, 1886) adta ki.

Emlékezete

A bécsi Mihály-templomban (Luccardi mintázta, 1855) és Rómában (mintázta Gallori, 1886) szobrot állítottak Metastasio emlékének.

Magyar fordításban megjelent művei

• Alcides a válaszúton (ford. Berzeviczy Pál, Pest, 1793);
• Metastasionak egynéhány játékdarabjai (ford. Döme K., Komárom, 1802);
• Galatea (ford. Csokonai, Nagyvárad, 1806);
• A pásztor király (ford. u. az, 1806);
• Ismét egy-két játék Metstasioból (ford. Döme Károly, Pozsony, 1815).

Forrás

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)