Pierre Louis Moreau de Maupertuis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Louis Maupertuis
PierreLouisMaupertuis.jpg
Maupertuis Lappföldi felfedezőútján
Életrajzi adatok
Született 1698.július 17.
Saint-Malo, Franciaország
Elhunyt 1759. július 27. (61 évesen)
Bázel, Svájc
Ismeretes mint Maupertuis
Állampolgárság francia francia
Pályafutása
Szakterület Matematika, fizika, biológia, metafizika, Etika (filozófia), csillagászat, földrajztudomány
Jelentős munkái Maupertuis-elv,
Transmutáció előfutára
Akadémiai tagság Francia Akadémia (1731),
Berlini Tudományos Akadémia (1746)

Hatással volt Euler, Buffon, Kant
Hatással voltak rá Leibniz, Newton, Descartes, Malebranche, Harvey, Berkeley, Arisztotelész, ifjabb Lucius Annaeus Seneca

Pierre Louis Moreau de Maupertuis (Saint-Malo, 1698. július 7.Bázel, 1759. július 27.) francia fizikus, matematikus, filozófus és értelmiségi.[1][2]. A Francia Akadémia igazgatói, valamint II. Frigyes porosz király meghívására a Berlini Tudományos Akadémia elnöki tisztét töltötte be.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen előkelő családból származott és kezdetben katonai pályára lépett. Itt már százados volt, midőn visszavonult, hogy teljesen a tudománynak élhessen. 1723-ban a párizsi akadémia tagjává nevezték ki; néhány évvel később a Royal Society is tagjává választotta. A párizsi akadémia 1736-ban egy több tudósból álló bizottság élén Lappföldre küldte, hogy ott a magas szélességi fokok alatt fokmérést végezzen a föld alakjának meghatározása céljából. Ez év júliusában el is indultak és decemberben megkezdték a mérést a Tornea-Elf jegén, a Kittis-hegy és Tornea városa között. A mérés azonban nem volt igen pontos, minek részben az idő rövidsége volt az oka. 1738-ban közölte Sur la figure la terre déterminée par les observations de M. Clairault, Camus, Le Monnier et Outhier (Amszterdam, 1738) című művét. 1740-ben Nagy Frigyes Berlinbe hivatta, hogy a berlini akadémia igazgatását átvegye. Innen Nagy Frigyest a sziléziai háborúba követte és részt vett a mollwitzi ütközetben, ahol az osztrákok fogságába esett. De nemsokára kiszabadulván, Berlinbe utazott és itt 1746-ban az akadémia elnökévé nevezték ki. A legkisebb hatás törvényére vonatkozó iratai nagy vitákba keverték. Különösen Samuel König támadta meg őt és Leibniz egyik levelét tette közzé, mely szerint az már tudta, hogy a mozgás változásánál a hatás mindig maximum vagy minimum. Maupertuis azonban keresztül vitte, hogy ezen levelet hamisítottnak nyilvánítsák. Ekkor Voltaire vette pártfogása alá Königet és több szatírában tette nevetségessé Maupertuis-t. Ez végre 1756-ban megunva a sok vitát, lemondott hivataláról.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét leggyakrabban, mint a Maupertuis-elv megalkotóját említik (legkisebb hatás elve).[3] Munkássága a biológia terén az örökléstan és a kompetíció, vagyis az életért való küzdelem területeit is érinti.

Főbb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sur la figure de la terre (1738)
  • Discours sur la parallaxe de la lune (1741)
  • Discours sur la figure des astres (1742)
  • Eléments de la géographie (1742)
  • Lettre sur la com?te de 1742 (1742)
  • Accord de différentes loix de la nature qui avoient jusqu’ici paru incompatibles|Accord de différentes loix de la nature qui avoient jusqu’ici paru incompatibles (1744)
  • Vénus physique (1745)
  • Astronomie nautique (1745 és 1746)
  • Les loix du mouvement et du repos déduites d'un principe metaphysique|Les loix du mouvement et du repos déduites d'un principe metaphysique (1746)
  • Essai de philosophie morale (1749)
  • Essai de cosmologie (1750)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pierre Louis Maupertuis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.