Pierre Dupont de l’Étang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pierre Dupont de l'Étang szócikkből átirányítva)
Pierre Dupont de l’Étang
Született1765. július 4.[1][2][3][4][5]
Chabanais
Meghalt1840. március 9. (74 évesen)[4][6][5][7]
Párizs
SírhelyPère-Lachaise temető
Állampolgárságafrancia
Rendfokozatahadosztálytábornok
Csatái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Commandeur of the Royal and Military Order of Saint Louis
HázastársaJeanne-Joséphine Grâce Bergon
SzüleiIsaac Pierre Dupont
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Dupont de l’Étang témájú médiaállományokat.

Pierre Dupont de l’Étang (Chabanais, 1765. július 14.Párizs, 1838. február 16.) gróf, francia tábornok.

Élete[szerkesztés]

1787-ben belépett a holland szolgálatban álló francia légióba, 1791-ben pedig a francia hadseregbe. Miután Dünkirchent York támadása ellen sikerült megmentenie, dandártábornokká nevezték ki, a direktórium alatt pedig a topográfiai hivatalnak fejévé és a hadidepó igazgatójává tették. Fructidor 18-a megfosztotta állásaitól, de brumaire 18-án Napóleon érdekében részt vett az államcsíny végrehajtásában.

1800-ban kitűnt Marengónál és ez év őszén mint Piémont kormányzója Toszkánába tört, ahol ideiglenes haderejét Pozzoló mellett legyőzte. 1804-ben Napóleon grófi rangra emelte, 1805-ben pedig a németországi hadsereghez tette át, melynek soraiban Ulm mellett kitűnt. 1806-7-ben a poroszok ellen harcolt és lényeges része volt a friedlandi győzedelemben 1807 júniusában.

1808-ban egy hadosztály élén Cordobáig űzte a spanyol felkelőket, de ekkor szerencséje elhagyta; a fölkelők vezére, Castanos, Bailén mellett bekerítette és fegyverletételre kényszerítette. Emiatt Napóleon császár 1813-ig fogva tartotta.

A Bourbonok visszatérése után 1814-ben hadügyminiszter lett, de a fogsága miatt elkeseredett és bosszúvágyó férfi oly reakcionárius terveket koholt, hogy XVIII. Lajos kénytelen volt őt néhány hónap múlva elbocsátani. 1815-től 1830-ig Charente département-ját képviselte a nemzetgyűlésen, ahol a szélsőjobb párttal szavazott. 1835-ben nyugalomba vonult.

Nevezetesebb művei[szerkesztés]

  • Lettre sur l’Espagne en 1808 (Párizs, 1823)
  • Lettre sur la campagne en Autriche (1826)

Források[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. [C/0/56 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b GeneaStar
  6. CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Roglo