Pierre-Paul Royer-Collard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre-Paul Royer-Collard
Louis-Léopold Boilly festménye (1819)
Louis-Léopold Boilly festménye (1819)
Született1763. június 21.[1][2][3][4][5]
Sompuis[6]
Elhunyt1845. szeptember 2. (82 évesen)[7][6]
Châteauvieux
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • politikus
  • filozófus
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • Ötszázak tanácsának tagja
  • dékán (1810–1814, Faculty of Arts of Paris)
  • seat 8 of the Académie française (1827. április 19. – 1845. szeptember 4.)
IskoláiColleges of St Omer, Bruges and Liège
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre-Paul Royer-Collard témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szobra Vitry-le-François-ban
Keresztelési bejegyzése (Kelt: 1763. június 22.)

Pierre-Paul Royer-Collard [ejtsd: roajé-kolár] (Sompuis, 1763. június 21.Châteauvieux, 1845. szeptember 4.) francia jogász, filozófus és liberális politikus. 1827-ben a Francia Akadémia tagjává választották.

Élete[szerkesztés]

A forradalom előtt a párizsi parlament ügyvédje volt, 1789-ben a Bastille ostroma után pedig a fővárosi tanács tagja, később pedig titkára lett. Az anarchiát azonban mindvégig elítélte, ezért a jakobinusok gyűlölték. 1792. augusztus 10-e után sompuis-i birtokára menekült, és csak 1797-ben lépett megint előtérbe, amikor Marne megye küldötteként bekerült az Ötszázak Tanácsába. De a brumaire 18–19-i államcsíny után kizárták a testületből.

1810-től filozófiát tanított az egyetemen. Megismertette Franciaországban a skót filozófiát Thomas Reid tanain kereszt ül, és ezzel hozzájárult a francia bölcsészet megújulásához. Ő alapította meg a doktriner-iskolát. 1814-ben a király kinevezte államtanácsosnak. Royer-Collard a száznapos uralom alatt letette e hivatalát, a második restauráció után pedig a közoktatásügyi bizottság elnöke lett. Egy ideig a Marne megyét képviselte a kamarában, ahol az alkotmányos rendszert támogatta, s emiatt 1820-ban elvesztette hivatalát. Ekkor nyíltan az ellenzékhez csatlakozott, hírlapíró lett és a doktrinerek vezetője. I. Lajos Fülöp trónralépte után visszavonult a magánéletbe.

Életét megírta Barante, La vie politique de Royer-Collard (3. kiad., uo. 1878, 2 kötet).

Magyarul[szerkesztés]

  • Marie Joseph Louis Adolphe Thiers–François Guizot–Pierre Paul Royer-Collardː Három beszéd a felsőházról; ford. Keszler József, bev. Trefort Ágoston; Egyetemi Ny., Bp., 1883

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven)
  6. a b Académie française (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  7. Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]