Pierre-Narcisse Guérin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báró Pierre-Narcisse Guérin (Párizs, 1774. május 13. – Róma, 1833. július 16.) francia festő.
Élete [szerkesztés]
Jean-Baptiste Regnault tanítványa, a legridegebb klasszicizmus híve volt, majdnem kizárólag klasszikus tárgyú képeket festett. Áldozat Aesculap szobra előtt (Gessner egy idillje nyomán, Párizs, Louvre) című festményével vált ismeretté. Majd ezt követték: Uticai Cato halála (1797); Marcus Sextus hazatérése (1799); Hippolit és Phaedra (1802); Napóleon megbocsát a kairói fölkelőknek, amelyben furcsa ellentétben áll a modern történeti tárgy a legszigorúbb klasszikus formákkal; Andromache és Pyrrhos (1810); Aeneas elbeszéli kalandjait Didónak (1813); Klymnaestra Agamemnon meggyilkolására készül (1817). 1822-ben a római francia akadémia igazgatója lett.
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
