Phyllostomus hastatus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Phyllostomus hastatus
Portré
Portré
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae)
Alcsalád: Valódi hártyásorrú denevérek (Phyllostominae)
Nem: Phyllostomus
Lacépède, 1799
Faj: P. hastatus
Tudományos név
Phyllostomus hastatus
Pallas, 1767
Szinonimák
Szinonimák

a P. h. hastatus szinonimái:

  • Phyllostomus hastatus aruma Thomas, 1924
  • Phyllostomus hastatus curaca Cabrera, 1912
  • Phyllostomus hastatus maximus Wied, 1821

a P. h. panamensis szinonimái:

  • Phyllostomus hastatus caucae J. A. Allen, 1916
  • Phyllostomus hastatus caurae J. A. Allen, 1904
  • Phyllostomus hastatus paeze Thomas, 1924
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phyllostomus hastatus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phyllostomus hastatus témájú kategóriát.

A Phyllostomus hastatus az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) családjába tartozó faj.

A Phyllostomus emlősnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Phyllostomus hastatus előfordulási területe Közép- és Dél-Amerika. A következő országokban őshonos: Bolívia, Brazília, Costa Rica, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela. Belizében, Ecuadorban és Peruban ritka vendég. Dél-Amerikában gyakori denevérfaj, míg a Közép-Amerikában csak stabil állományai vannak. Az erdők mellett a városokban és falvakban is fellelhető.

Alfajai[szerkesztés]

  • Phyllostomus hastatus hastatus Pallas, 1767
  • Phyllostomus hastatus panamensis J. A. Allen, 1904

Megjelenése[szerkesztés]

Kitömött példány a londoni Természettudományi Múzeumban

Ez az állat Amerika egyik legnagyobb denevérfaja. Fej-testhossza 10–13 centiméter, szárnyfesztávolsága 45,5 centiméter. Testtömege 81 gramm. Bundája sötétbarna, hasi része világosabb narancssárga árnyalattal. A hártyás orra igen fejlett, fülei távol ülnek egymástól, farka pedig rövid. A hímnek torokzsákja van. Az alsó ajkon V alakú kinövés van, amelyen sok is dudor látható.

Életmódja[szerkesztés]

A Phyllostomus hastatus egyaránt kedveli a sűrű erdőket és a nyílt terepet is. Főleg a folyók, patakok közelében található meg, de a szárazabb vidékeken is megél. Ez a faj faodvakban, barlangokban, termeszek váraiban vagy háztetők alatt is megpihen. Körülbelül 10-100 példány pihenhet egy helyen. Olykor egy hím akár 30 nőstényt is gyűjthet maga köré, amelyeket aztán hevesen védelmez, más hímekkel szemben. A Phyllostomus hastatus mindenevő, kisebb gerinceseket, virágport és virágot egyaránt fogyaszt. Táplálkozása során megtermékenyíti az ember egyes haszonnövényét, azonban a banánt is megdézsmálja.

Körülbelül 18 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A kutatók még nem ismerik e denevérfaj szaporodási időszakát, és azt sem, hogy évente hányszor ellik. Bár szoptatós anyákat az év bármely részében be lehet fogni. Legvalószínűbb, hogy egy nőstény évente, csak 1 kölyöknek ad életet. A vemhesség pedig körülbelül 120 napig tarthat.

Források[szerkesztés]