Phillipsit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A phillipsit (alakja alapján nevezik kockás zeolitnak is) kalciumot, nátriumot és káliumot egyaránt tartalmazó víztartalmú alumoszilikát. A IV.Szilikátok ásványosztályában monoklin (álszabályos) rendszerben kristályosodik, az önálló zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Kizárólag ikerkristályokban jelenik meg, a zeolitcsoport gyakran előforduló ásványa.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: (Ca,Na,K)2(Al,Si)8O16x6(H2O).
  • Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben, szabályos szimmetriát mutatnak ikerkristályai.
  • Sűrűsége: 2,2-2,5 g/cm³.
  • Keménysége: 4,0-4,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: jól hasítható.
  • Törése: egyenetlen törésű.
  • Színe: színtelen vagy fehér, enyhén sárgásan vagy vöröses elszíneződésű.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
  • Pora: színtelen vagy fehér.
  • Különleges tulajdonsága: sósavban oldódik.
  • Kémiai Összetétele:
  • Kalcium (Ca) =3,1%
  • Nátrium (Na) =3,1%
  • Kálium (K) =3,6%
  • Alumínium (Al) =11,6%
  • Szilícium (Si) =22,5%
  • Hidrogén (H) =1,9%
  • Oxigén (O) =54,2%

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidrotermás képződése a jellemző. Bazalt hólyagüregeiben és más mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki. Mélytengeri üledékekben és hévvizes környezetben is megtalálható.

Hasonló ásványok: a kalcit, a kvarc és a zeolitcsoport egyes tagjai.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németországban Vogelsberg és Kaiserstuhl környékén. Izland területén bazalthoz kötődik. Írországban több helyen. Csehország és Lengyelország területén. Olaszországban a Vezúv környékén, Cataniában és Vicenza vidékén ugyancsak bazalt kötődéssel. Az Amerikai Egyesült Államokban Hawaii és Kalifornia szövetségi államokban fordul elő. A Csendes-óceán mélytengeri bazalt hátságokban is megtalálták.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vindornyaszőlős mellett a Kovácsi-hegy kőbányájában gyakoriak a phillipsit apró ikerkristályos hólyagüreg bevonatok, nátrolit és kalcit társaságában. Nemesgulács kőbányáiban a leggyakoribb zeolitásvány, itt jellemzőek cseppkőszerű képződményei, a bazalt törmelékeit gyakran phillipsit cementálja breccsa jellegű kőzetté. Badacsony közismert bazalt-orgonáinak üregeiben kettős és négyes víztiszta ikerkristályokban található a phillipsit. A ma már Tapolca csatolt részeként szereplő Diszeltől keleti irányban a Halyagos-hegy nagy kőfejtője a Balaton környék legjobb phillipsit lelőhelye, ahol tizenkettes ikerkristályokban, elágazó-ikrekben és sugaras-rostos gömbökben kalcit és más a zeolitcsoport tagja mellett találhatók szépen fejlett kristályok. A prágacsehi felhagyott kőbányában a bazalt üregeit jól fejlett álnégyzetes phillipsit kristályok találhatók, melyekre helyenként nátrolit és kalcit kristályok telepedtek. Bazsi közelében a Tátika-hegy bazaltjaiban kéregszerű bevonatot alkotnak a phillipsit kristályok. Ugyancsak Bazsi mellett sűrűn találhatóak bazaltgörgetegek, melyek üregeit phillipsit tölti ki. Zalaszántó közelében a Szántói-hegy és a Hermántó-hegy kőbányáiban fenn-nőtt ikerkristályok gyakoriak, aragonit és nátrolit társaságában. Ugyancsak Veszprém megyében Sarvaly-hegy az egyik legelterjedtebb phillipsit lelőhely, ahol víztiszta és fehéres négyes ikerkristályok a gyakoriak. Nógrád megyében Salgótarján térségében Somoskő és Vár-hegy bazalt előfordulásainak üregeiben találhatók fehéres tizenkettes iker kristályok.

Kísérő ásványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zeolitcsoport más ásványai (elsősorban: nátrolit és chabazit), kalcit, kvarcit és aragonit.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Phillipsit témájú médiaállományokat.