Phelsuma klemmeri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Phelsuma klemmeri
Fán mászó példány
Fán mászó példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Gekkóalakúak (Gekkota)
Család: Gekkófélék (Gekkonidae)
Alcsalád: Valódi gekkók (Gekkoninae)
Nem: Phelsuma
J. E. Gray, 1825
Faj: P. klemmeri
Tudományos név
Phelsuma klemmeri
Seipp, 1991
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phelsuma klemmeri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phelsuma klemmeri témájú médiaállományokat és Phelsuma klemmeri témájú kategóriát.

A Phelsuma klemmeri a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gekkófélék (Gekkonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Phelsuma klemmeri Madagaszkár egyik endemikus gyíkfaja. Két elkülönült területen található meg. E gekkófaj teljes elterjedési területe, csak 955 négyzetkilométernyi területet foglal magába. 400 méteres tengerszint fölötti magasságban is előfordul.

A kis méretű előfordulási területe és az emberi tevékenységek veszélyeztetik a fajt.

Megjelenése[szerkesztés]

A gyík feje sárgás, míg háti része zöldes-barnás színű. Szeme és fülei feketék. A test oldalán a fül mögötti résztől, egészen a hátsó láb tövéig fekete sáv fut. Farka ugyanolyan hosszú, mint a fej-testhossza együttvéve; azaz összesen, körülbelül 10 centiméteres az állat.

Életmódja[szerkesztés]

Ez a gekkófaj egyaránt megtalálható a nedves erdőkben és a lombhullató erdőkben is, azzal a feltétellel, hogy az erdő tartalmazzon bambuszt is. A bambusz létfontos a számára, mivel elsősorban ide bújik el és ide rakja le a tojásait is. Fákra mászva is észrevették a biológusok. Előfordulásának északnyugati részein a falvakba is bemerészkedik. Főleg a nappal hűvösebb részein tevékeny, például reggel, késő délután, vagy eső után.

A fogságban jól szaporodik.

A bristoli állatkertben[szerkesztés]

Források[szerkesztés]